Az új tankönyvek több szempontból komoly átdolgozásra szorulnak

A Történelemtanárok Egylete szerint mivel megfelelő minőségű, és előzetesen kipróbált tankönyveket nem lehet kifejleszteni a következő tanév kezdetéig, ez önmagában is akadályozza a NAT bevezetését.

  • Eduline

A Történelemtanárok Egylete (TTE) összegző véleményt tett közzé az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvekről. Kiemelik, a rendelkezésre álló kevés idő miatt ez nem egy részletes, mindenre kitérő elemzés csak alapvető problémaköröket jelzik, de azokat számos példával alá is támasztják.

Az egyik fontos kérdés, hogy mennyire felelnek meg ezek a tankönyvek a 2020. évi NAT, illetve kerettanterv elvárásainak. Ebből a szempontból is problémásnak tartják az átdolgozott tankönyveket.

A tananyagcsökkenéssel kapcsolatban azt írják, hogy az egyik kiemelt tankönyv például 176 oldalas és 22 leckét tartalmaz, ami komoly tananyagcsökkentést sugall, ugyanakkor az egyes témakörökhöz rendelt, legtöbbször 8 oldalas, hatalmas témakört átfogó lecke tartalma (tematikában, tényanyagban) megtaníthatatlan az átlag ráfordítható 2 tanórában.

Hozzáteszik: a tananyagcsökkentés egyrészt a politikatörténet és mérsékelt társadalomtörténet és némi művelődéstörténet összesűrített, zanzásított elbeszélése, amely épp a kompetenciafejlesztésre, például forrásértelmezésre semmi időt nem hagy. Másrészt a tananyagcsökkentés jegyében bizonyos témáknál kifejezetten nőtt a tankönyvi főszövegben szereplő fogalmak, események, nevek mennyisége.

A TTE szerint a Nat 2020-ban hangoztatott alapelveihez képest a tankönyvek nem alkalmasak forráskritikai gondolkodás kialakítására. Nagyrészt az egyes leckékben felhalmozódó tananyag önmagában nem hagy erre időt, másrészt vitatható témáknál, forrásoknál nem ad meg több szempontú megközelítést.

Ezen felül Történelemtanárok Egylete szerint a könyvekből hiányoznak a történelmi, tudományos érvek, sokszor pontatlanok, leegyszerűsítettek és

küzdenek azzal a kerettantervi lehetetlen elvárással, hogy a magyar példákon keresztül tanítsák meg a középkori nyugat-európai fejlődést",

ugyanakkor az általános iskolai könyvekben meg a magyar történelemnél fontos adatok az egyetemes történelmi részeknél jelennek meg - emelik ki. Illetve a tankönyvek kidolgozásánál hiányozik az életkori sajátosságok, iskolatípusok, diákok hátterének figyelembevétele is.

Tündérek, szivárvány és griffen lovagló huszár - ilyenek az új tankönyvek

"Nemzetileg elkötelezett, gyermekközpontú és jól használható", pluszban fantáziadús is - tegnap bejelentették, hogy megjelentek az új Nemzeti tantervhez kapcsolódó tankönyvek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.