Rétvári Bence szerint az iskola nem az erőszak színtere, ezért kellenek az iskolaőrök

Az iskola nem az erőszak, hanem a tanítás színtere, ezért fel kell lépni az iskolai erőszak ellen - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

  • Eduline/MTI

Rétvári Bence az iskolaőrség bevezetése kapcsán hangsúlyozta, a tendenciát kell nézni a tanárok iskolai bántalmazása terén: "az utóbbi időszakban több olyan videó is napvilágra került, amelyeken az látható, hogy a tanárt megverik vagy hozzávágnak valamit" - írja az MTI tudósítója.

Tehát olyan körülmények teremtődnek az iskolákban, amelyek között tanítani nem lehet. Úgy lehet tanítani egy iskolában, ha a diákok szót fogadnak a tanárnak - fogalmazott.

Kitért arra: az iskolaőröket a rendőrség képzi ki, és a rendőrség állományában dolgoznak majd. Egyelőre 500 iskolában lesz őr, akit riasztani lehet - a tanárok telefonján lévő alkalmazás segítségével -, ha valamilyen erőszakos cselekmény történik. Bár ezzel kapcsolatban Maruzsa Zoltán korábban azt mondta, hogy nem lesz kötelező a rendőri előképzettség. Bár elsősorban volt rendőrökre, például korkedvezményes nyugdíjazottakra számítanak, de bekapcsolódhatnak bármely más, középfokú végzettséggel rendelkező, civil foglalkozást végzők is.

Az iskolaőr akár testi kényszert is alkalmazhat, de ha rátámadnak, akkor a jogos önvédelem keretein belül akár gumibotot vagy gázspray-t is használhat - mondta Rétvári Bence, hozzátéve, lőfegyver nem lehet az őröknél.

Az államtitká szerint a korábban bevezetett megelőző intézkedések ellenére nem változott a helyzet. Pedig kiemelte, a kormány például megemelte az iskolapszichológusok számát és szigorította a tanárok elleni erőszak büntetési tételét, de ezek ellenére a probléma megmaradt.

Ezzel szemben az oktatási szakszervezetek szerint még mindig sokkal több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, pedagógiai asszisztensre lenne szükség, illetve a tanárképzésben is meg kellene jelennie annak, hogyan kell kezelni a magatartászavaros gyerekeket, erre ugyanis jelenleg egyetlen tantárgy sem tér ki.

"Ez nem fizetésemelés és nem fogja megállítani a pályaelhagyást"

A megoldást inkább a 2015 óta befagyasztott vetítési alap emelése jelentené a Pedagógusok Szakszervezete szerint.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.