Az OME konfliktuskezeléssel foglalkozó továbbképzéseket javasol az iskolákban

Az iskolai erőszak megfékezése, az iskolaőrség felállítása megosztja a véleményeket, most az Országos Mediácós Egyesület is közleményt adott ki a témával kapcsolatban.

  • Eduline/MTI

„Elfogadva, hogy lehetnek olyan iskolák, ahol az iskolaőr felkészültségével, felhatalmazásával rendelkező személy jelenléte is indokolt lehet, meggyőződésünk, hogy valamennyi probléma nem kezelhető ezzel az eszközzel” – írják közleményükben.

Szerintük bármilyen szigorú szabályok is vannak vagy lesznek, mindig lesznek olyan cselekmények, melyek az érintetteknek fájdalmat, méltánytalanságot, érdeksérelmeket okoznak. Úgy vélik, hogy ezekben a konfliktusokban tanulhatják meg a diákok azokat a konfliktuskezelési, érdekérvényesítési módokat, amihez a mintát a felnőttek adják. A tanárok, szakemberek adnak mintát, amikor egymással, a szülőkkel, a vezetőkkel megoldják a vitákat. „E vitamegoldásokban van nagy szerepe a vitarendező, konfliktuskezelő szakembereknek, közvetítőknek, mediátoroknak is” – írják.

Véleményük szerint, amikor olyan feszültségek, viták keletkeznek, amelyek még nem igényelnek hatósági (iskolaőri, rendőri, gyámhatósági) beavatkozást, a legeredményesebb módszer lehet a külső, független, pártatlan közvetítő bevonása, amelyre a jelenlegi szabályozások is módot adnak. Javasolják, hogy az iskolák rendelkezzenek külön forrásokkal a konfliktuskezeléssel foglalkozó továbbképzésekre, eljárásokra. Az iskolák az iskolaőrség mellett alakítsanak ki partnerségeket olyan mediátorokkal (közvetítőkkel), akik gyakorlottak az oktatásügyi közvetítésben.

Ruha nélkül kampányolnak a bölcsődei dolgozók a munkaruházat biztosításáért

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) kampányt indít a gyermekvédelmi-, és szociális intézményben dolgozók munkaruházatának biztosításáért.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.