Az iskolai erőszak megfékezése, az iskolaőrség felállítása megosztja a véleményeket, most az Országos Mediácós Egyesület is közleményt adott ki a témával kapcsolatban.
„Elfogadva, hogy lehetnek olyan iskolák, ahol az iskolaőr felkészültségével, felhatalmazásával rendelkező személy jelenléte is indokolt lehet, meggyőződésünk, hogy valamennyi probléma nem kezelhető ezzel az eszközzel” – írják közleményükben.
Szerintük bármilyen szigorú szabályok is vannak vagy lesznek, mindig lesznek olyan cselekmények, melyek az érintetteknek fájdalmat, méltánytalanságot, érdeksérelmeket okoznak. Úgy vélik, hogy ezekben a konfliktusokban tanulhatják meg a diákok azokat a konfliktuskezelési, érdekérvényesítési módokat, amihez a mintát a felnőttek adják. A tanárok, szakemberek adnak mintát, amikor egymással, a szülőkkel, a vezetőkkel megoldják a vitákat. „E vitamegoldásokban van nagy szerepe a vitarendező, konfliktuskezelő szakembereknek, közvetítőknek, mediátoroknak is” – írják.
Véleményük szerint, amikor olyan feszültségek, viták keletkeznek, amelyek még nem igényelnek hatósági (iskolaőri, rendőri, gyámhatósági) beavatkozást, a legeredményesebb módszer lehet a külső, független, pártatlan közvetítő bevonása, amelyre a jelenlegi szabályozások is módot adnak. Javasolják, hogy az iskolák rendelkezzenek külön forrásokkal a konfliktuskezeléssel foglalkozó továbbképzésekre, eljárásokra. Az iskolák az iskolaőrség mellett alakítsanak ki partnerségeket olyan mediátorokkal (közvetítőkkel), akik gyakorlottak az oktatásügyi közvetítésben.
Ruha nélkül kampányolnak a bölcsődei dolgozók a munkaruházat biztosításáért
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) kampányt indít a gyermekvédelmi-, és szociális intézményben dolgozók munkaruházatának biztosításáért.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
