Orwell: arcfelismerőt szerelnek fel 43 ezer orosz iskolában

A név pedig nem csak a méltán híres regényre és írójára utal, hanem maga a kamerarendszer is ezt a nevet viseli az orosz iskolákban. A kamerákat az azt kidolgozó cég szerint a gyerekek érdekében vezetik be.

  • Eduline

Miután tucatnyi orosz régióban jól vizsgázott, összesen 43 000 iskolát szerelnek fel a kissé baljós nevű kamerendszerrel, az Orwellel - szúrta ki a hvg.hu.

A kamerákat kidolgozó cég szerint ezzel garantálnák a gyerekek biztonságát, mivel azt is ellenőrzik, kik lépnek be az intézmények kapuin - így könnyebben észrevehetők az idegenek. A rendszer állítólag nem rendelkezik központi adatbázissal, és minden adatot helyben, az adott iskola szerverén tárolnak.

A fejlesztők szerint ahhoz, hogy a megfigyelés hatékony legyen, legalább 20 kamerát kell egy iskolában felszerelni. Ennek azonban igen borsos ára van: a beruházás nagyjából 8,8 milliárd forintba kerül.

Iskolai erőszak megelőzése: miért működhetne és miért nem?

Valóban káros is lehet az iskolaőrök megjelenése? Miért nem működnek a megelőző foglalkozások a hazai iskolákban? Újabb infók derültek ki a kérdésben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.