Szinte mindenki szeret csendben tanulni, a tanár jelenléte viszont hiányzik

Mindenki másképp szeret tanulni. Van, akinek teljes csendre van szüksége, van, akinek kell az alapzaj és olyan is, akinek társaságban könnyebben megy. Mi hiányzott legjobban az otthoni tanulásból a diákok szerint?

  • Eduline

Egy friss kutatás a fiatalok tanulási stílusát mérte fel a távoktatás alatt. Az Orientify kutatásából kiderül, hogy alapvetően az egyedüllétet és csendet kedvelik a fiatalok, ha tanulnak. Ugyanakkor a tanulási stílus nem befolyásolta a diákok viszonyát a digitális oktatáshoz, szinte mindenki tudott alkalmazkodni a helyzethez. Azonban a tanár jelenléte szinte mindenkinek hiányzott.

Arról kérdezték a középiskolásokat és az egyetemistákat, hogy milyen módszerekkel tanulnak a karantén időszakában, és mennyire boldogulnak a digitális távoktatással. A 761 válaszadó átlagéletkora 22,5 év volt. A kérdések között az is szerepelt, hogy mennyire tervezik és rendszerezik tanulásukat, hallás után tanulnak-e könnyebben, vagy inkább olvasniuk kell a tananyagot.

„Szerettük volna tudni, hogy önállóan vagy csoportban tudnak-e tanulni jobban a diákok, csendet vagy a szóbeli magyarázatokat igénylik-e, illetve, hogy gyakorlati vagy elméleti tudás felé orientálódnak-e. Mennyire alakulnak át tanulási szokásaik az otthontanulás alatt?” – mondta Török Réka, az ELTE egyik kutatója.

Kiderült, hogy a kérdőívet többségében nők töltötték ki és több területen is jelentős különbségek mutatkoztak meg a lányok és a fiúk között. Az eredményekből az derül ki, hogy a lányok sokkal szervezettebbek, jobban kedvelik a hangos ismételgetést és többnyire inkább egyedül és csendben tanulnak.

Török Réka azt is kiemelte, hogy főleg a lányokra jellemző az is, hogy szeretik, ha elmagyarázzák nekik az anyagot és inkább a gyakorlati, mint elméleti dolgokat szeretnek tanulni. Úgy gondolja, hogy a kutatás egyik érdekesebb eredménye, hogy a csoportban tanulás és a közös munka meg sem jelent a számba vehető tanulási stílusok között.

A második kérdéskör azzal kapcsolatos volt, hogy kinek lehet előnyös a digitális otthontanulás. Az eredmények alapján úgy gondolják, kijelenthető, hogy egy adott tanulási stílus sem befolyásolta az online oktatáshoz való alkalmazkodást. Mindemellett kiderült is, hogy a tanár jelenléte mindenkinek hiányzott, nem csak azoknak, akik szeretik, ha elmagyarázzák nekik a dolgokat.

Azok a diákok, akiknek nagyobb szüksége van a szemléltetésre, jobban hiányolták az oktatási folyamatból a tanárt. A iskolatársak hiánya is megjelent a kutatásban, de nem a tanulási technikák miatt, hanem a társas élet fontossága miatt. Jellemzően azok viszonyultak negatívan az otthoni tanuláshoz, akik jobban igényelték az osztálytársak, csoporttársak jelenlétét. A szakember szerint a digitális eszközök jól illeszthetőek bármely tanulási módszerhez, stílushoz, azonban a tanulási eredményesség vizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy az online távoktatás előnyeit és hátrányait tudományos alapon vizsgálni lehessen.

Szomorú számok: van ahol csak a diákok kétharmada tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba

A távoktatás sikerességéhez hiányoznak az eszközök, a diákoknak nincs megfelelő terük és módszertanuk az önálló tanuláshoz, a szülők pedig nem tudnak hatékonyan segíteni - derül ki egy friss kutatásból.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.