Az oktatással kapcsolatban most a legtöbb embert az iskolaőrség bevezetése foglalkoztatja, de a PDSZ szerint a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény parlamenthez benyújtott módosító indítványában annál súlyosabb változtatások is vannak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nagyon súlyos változtatásokat hozhat a jövőben az Nkt. (Nemzeti Köznevelésről szóló törvény) parlamenthez benyújtott módosító indítványa – írja a Szabad Pécs. Hozzáteszik, a pedagógus szakszervezetnek nincs kétsége afelől, hogy a képviselők elfogadják majd a javaslatot, és ha ez így lesz, akkor a jövőben ezentúl miniszteri rendelet fogja megmondani azt, hogy milyen képesítés kell az egyes pedagógusi és egyéb munkakörök betöltéséhez.
Ami jó hír szerintük, hogy kikerült a módosító javaslatból a tagozatok megszüntetésének terve. Így a PDSZ szerint marad némi esély arra, hogy az általános iskolai oktatás során valamennyire érvényesüljenek a gyerekek életkori sajátosságai, nem ugyanazokkal az emberekkel és módszerekkel fogják tanítani a hatéves kisiskolásokat és a középiskolába készülő kamaszokat.
Képesítés nélküli tanerő?
A törvénymódosítás nem csak kiegészíti vagy módosítja a Nemzeti köznevelési törvény számos pontját, hanem jó pár cikkelyt hatályon kívül helyez. Ilyenek például a képesítésekre vonatkozó szabályok. Vagyis, a szakszervezet szerint ha a parlament elfogadja a javaslatot, akkor érvényét veszti az a táblázat, ami eddig meghatározta, hogy milyen állást milyen képesítéssel lehet betölteni.
A PDSZ szerint az égető tanárhiány lassan ellehetetleníti a magyar oktatást. Úgy gondolják, hogy a javaslat elfogadásával a miniszter fogja megmondani, ki taníthat, és ki nem. Abban egyetértenek, hogy a tanárhiánnyal foglalkozni és kezelni kell, de nem az a megoldás, hogy képesítés nélküli munkavállalókkal végeztetnek el olyan munkát, amit pedagógusok végeztek eddig, akik évekig tanulnak az egyetemen vagy a főiskolán erről.
Akkor lesz elég tanár, ha a tanári pálya vonzó lesz a fiatalok számára, a rutinos pedagógusokat pedig anyagilag és erkölcsileg egyaránt megbecsülik – írják.
Lassan nem lesz, aki tanítson? Friss számok a tanárhiányról
Továbbra is komoly probléma a tanárhiány az általános iskolákban és a gimnáziumokban is, de problémát jelent az óvodákban is. Nézzük meg a legfrissebb statisztikákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
