A PDSZ szerint az égető tanárhiány lassan ellehetetleníti a magyar oktatást

Az oktatással kapcsolatban most a legtöbb embert az iskolaőrség bevezetése foglalkoztatja, de a PDSZ szerint a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény parlamenthez benyújtott módosító indítványában annál súlyosabb változtatások is vannak.

  • Eduline

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nagyon súlyos változtatásokat hozhat a jövőben az Nkt. (Nemzeti Köznevelésről szóló törvény) parlamenthez benyújtott módosító indítványa – írja a Szabad Pécs. Hozzáteszik, a pedagógus szakszervezetnek nincs kétsége afelől, hogy a képviselők elfogadják majd a javaslatot, és ha ez így lesz, akkor a jövőben ezentúl miniszteri rendelet fogja megmondani azt, hogy milyen képesítés kell az egyes pedagógusi és egyéb munkakörök betöltéséhez.

Ami jó hír szerintük, hogy kikerült a módosító javaslatból a tagozatok megszüntetésének terve. Így a PDSZ szerint marad némi esély arra, hogy az általános iskolai oktatás során valamennyire érvényesüljenek a gyerekek életkori sajátosságai, nem ugyanazokkal az emberekkel és módszerekkel fogják tanítani a hatéves kisiskolásokat és a középiskolába készülő kamaszokat.

Képesítés nélküli tanerő?

A törvénymódosítás nem csak kiegészíti vagy módosítja a Nemzeti köznevelési törvény számos pontját, hanem jó pár cikkelyt hatályon kívül helyez. Ilyenek például a képesítésekre vonatkozó szabályok. Vagyis, a szakszervezet szerint ha a parlament elfogadja a javaslatot, akkor érvényét veszti az a táblázat, ami eddig meghatározta, hogy milyen állást milyen képesítéssel lehet betölteni.

A PDSZ szerint az égető tanárhiány lassan ellehetetleníti a magyar oktatást. Úgy gondolják, hogy a javaslat elfogadásával a miniszter fogja megmondani, ki taníthat, és ki nem. Abban egyetértenek, hogy a tanárhiánnyal foglalkozni és kezelni kell, de nem az a megoldás, hogy képesítés nélküli munkavállalókkal végeztetnek el olyan munkát, amit pedagógusok végeztek eddig, akik évekig tanulnak az egyetemen vagy a főiskolán erről.

 Akkor lesz elég tanár, ha a tanári pálya vonzó lesz a fiatalok számára, a rutinos pedagógusokat pedig anyagilag és erkölcsileg egyaránt megbecsülik – írják.

Lassan nem lesz, aki tanítson? Friss számok a tanárhiányról

Továbbra is komoly probléma a tanárhiány az általános iskolákban és a gimnáziumokban is, de problémát jelent az óvodákban is. Nézzük meg a legfrissebb statisztikákat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.