Lassan nem lesz, aki tanítson? Friss számok a tanárhiányról

Továbbra is komoly probléma a tanárhiány az általános iskolákban és a gimnáziumokban is, de problémát jelent az óvodákban is. Nézzük meg a legfrissebb statisztikákat.

  • Eduline

A számok alapján - bár nem nagy mértékben - tavaly óta tovább csökkent a tanárok száma az általános- és középiskolákban, illetve az óvodákban is kevesebb az óvodapedagógus.

MTI

Bár az idei számok nem olyan elkeserítők, mint 10 éve, de a tanárhiány növekedése nem állt meg és ennek hamarosan komoly következményei lehetnek. Az általános iskolákban jelenleg 75 428 tanár dolgozik, ez szám az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent, 10 évvel ezelőtti mélyponthoz képest azonban egy kicsivel magasabb az arányuk. Akkor 73 565-en dolgoztak az általános sulikban. A gimnáziumi és szakgimnáziumi oktatók száma is alacsonyabb a tavalyinál, most 35 376-an vannak. Hasonlóan csökkent az óvodapedagógusok száma is, ők idén 31 054-en vannak, míg öt éve 31 484-en voltak.

A helyzet úgy néz ki, nem javul

Tavaly is voltak már gondok az iskolakezdés környékén. 2019 második negyedévében több mint 4500 üres álláshely volt az oktatásban, a középiskolákban a legnagyobb a hiány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

Akkor a középfokú oktatásban volt a legnagyobb a hiány: a betöltetlen álláshelyek száma 2147 volt 2019 második negyedévében. Az alapfokú oktatás területén 395-ről 950-re, az iskolai előkészítő oktatásban pedig 374-ről 956-ra nőtt az üres álláshelyek száma három év alatt.

Az Európai Bizottság februárban kiadott országjelentése is aggasztónak írja le a magyarországi tanárhiányt. Ennek egyik okaként az alacsony pedagógusbéreket jelöli meg, ezt ábrával bizonyítja.

Nem sokan döntöttek úgy, hogy visszamennek az iskolába

Két hete született meg a döntés az iskolák újranyitásáról, tegnaptól pedig már lehet kiscsoportos felzárkóztatást tartani.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.