A Nemzeti Pedagógus Kar nem hagyná, hogy az iskolaőröknek teljhatalma legyen

Hosszabb távon inkább pedagógiai jellegű megelőzésre lenne szükség, de a tanárok elfogadják az iskolaőrség gondolatát.

  • Eduline

Ahogy mi is írtuk, a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint az iskolaőr szükség esetén igazoltathat, és az arányosság betartásával alkalmazhat testi kényszert is, adott esetben bilincselhet, sőt a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi eszközt és rendőrbotot is használhat. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnöksége is nyilatkozott a javaslatról a Magyar Nemzetnek

Az intézkedésről az NPK országos elnöksége úgy vélekedik: az iskolaőrök kényszerintézkedéssel megakadályozhatják, illetve elrettentéssel meggátolhatják az agresszív magatartást,

hosszabb távon azonban inkább pedagógiai jellegű megelőzésre lenne szükség.

Fontosnak tartják, hogy iskolaőröket csak akkor lehessen alkalmazni, ha arra az adott iskolának valóban igénye van. Szeretnék továbbá, hogy az iskolaőrök megbízása minden esetben határozott időre szóljon, és csakis akkor lehessen velük szerződést hosszabbítani, ha azzal a teljes tanári kar egyetért.

A pedagóguskar elnöksége nem hagyná, hogy az iskolaőrnek teljhatalma legyen, azt javasolják ugyanis, hogy az intézményvezető rendelkezzen utasítási joggal az őr felett, azaz az iskolaőr csak javaslatot tehessen az intézkedésre, amit az igazgatónak jóvá kellene hagynia.

Azt is hozzáteszik, hogy hosszabb távon az iskolai jogköröket is bővíteni kellene, például úgy, hogy ha szükséges, iskola élhessen például a felfüggesztés, a közösségből való kiemelés jogával, előírhasson akár konfliktuskezelési tréninget vagy éppen kezdeményezhesse a juttatások felfüggesztését az illetékes hatóságnál.

Jön az iskolaőrség: 12 évre csökkentik a büntethetőségi korhatárt

Benyújtotta a kormány a parlamentnek az iskolaőrségről szóló törvényjavaslatot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.