A héten - bár nem a hagyományos formában - kinyitnak az iskolák, és ha minden jól megy szeptemberben már csak emlék lesz a távoktatás. Hamarosan az idei tanév is véget ér, úgyhogy most titeket kérdezünk a tavaszi időszakról. Mondjátok el, nektek mi hiányzik vagy hiányzott a legjobban az elmúlt három hónapban?
Mától, azaz június 2. és június 15. között bár a távoktatás továbbra is megmarad, már egyéni vagy kiscsoportos foglalkozást szervezhetnek az iskolák azoknak a diákoknak, akiknek elmaradásuk van, vagyis fel kell zárkózniuk a tananyagban.
A tanév június 15-ével véget ér, június 26-ig minden általános- és középiskola felügyeletet szervez majd, így napközit, szakkört, sportfoglalkozást, felzárkóztatást és fejlesztőfoglalkozást is tarthatnak majd.
Ugyan még hivatalosan nem ért véget a 2019/2020-as tanév, mi most arra vagyun kíváncsiak, nektek mi hiányzott legjobban az iskolából:
Ha bármilyen történetetek van a távoktatással és azzal kapcsolatban, hogy hogyan éltétek meg ezt a pár hónapot, és szívesen megosztanátok velünk is, akkor írjátok meg az [email protected] címre, vagy küldjetek üzenetet Facebookon.
Kevesebb diákkal, maszkokkal és figyelmeztető táblákkal indulnak az iskolák
Az óvodák a gyerekek háromnegyedére, az iskolák azonban jóval kevesebb diákra számítanak az újranyitások után.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
