PDSZ az iskolaőrség felállításáról: „Ez nem lehet több tüneti kezelésnél”

Vegyes érzéseket váltott ki az iskolaőrség gondolata. Van, aki kifejezetten támogatja, de sokakat aggaszt. A PDSZ nem ért egyet a bejelentéssel, sajtóközleményükben aggodalmukat fejezték ki.

  • Eduline

Ahogy tegnap írtunk róla Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról számolt be a Kormányinfón, hogy iskolaőrség fogja biztosítani a tanárok védelmét és az iskola rendjét országszerte.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem ért egyet az intézményi erőszakra adott válasz ennyire leegyszerűsítő módjával, amelynek a köznevelési törvény újabb módosítása teremti meg törvényi alapját – olvasható a közleményben.

Az iskolai erőszak sokkal összetettebb kérdés annál, hogysem kizárólag a rendfenntartás eszközével és a büntethetőség kiterjesztésével adjon rá választ egy felelős oktatásirányítás.

-írják. Szerintük ez nem lehet több tüneti kezelésnél, amit elképzelhető, hogy azonnali megoldásként él majd meg az érintettek egy része, ám felhívják a figyelmet arra, hogy ha nem tesznek mellé komplex, preventív megoldási lehetőségeket, hatásuk csak ideiglenes lehet.

Úgy gondolják, hogy ezt igazolja számtalan más ország és az ezzel foglalkozó kutatások példája, ahol a hasonló intézkedések meghozatala után visszaállt az erőszak a korábbi szintre, éppen ezért ezeken a helyeken előnyben részesítenek olyan, már Magyarországon is ismert rendszerszintű módszereket, mint pl. a Békés Iskolák programja.

A mostani bejelentés és a törvénymódosítás egyébként is több kérdést felvet – írják a közleményben.

Aggályaikat a következő pontokban fogalmazták meg:

  1. Nem tudjuk, hogy minek alapján került meghatározásra az a 140 szakiskola és 350 egyéb intézmény, ahol az iskolaőri rendszert bevezetik.
  2. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy az iskolaőrséget ellátó személyek kapnak-e olyan típusú képzést, amely a közoktatási intézmények speciális körülményeire szabottak.
  3. A nyilvánosságra került információkból nem derül ki, hogy az „általános rendőrségi feladatok ellátására alkalmas szerv” alá tartozó több ezer iskolaőrt, ki és milyen hatáskörrel utasíthatja majd a közoktatási intézmény falain belül.
  4. Nem értjük, hogy ennek a sokakat érintő kérdésnek a megoldásáról miért nincs társadalmi egyeztetés, vita.

A PDSZ idén februárban programjába emelte az intézményi erőszak minden megjelenési formája elleni küzdelmet – írják a közleményben.

Ebben az érzékeny és sok feszültséget hordozó témában különösen fontosnak tartjuk, hogy mielőtt az oktatásirányítás törvényi szintre emeli a probléma kezelését, kérje ki az érintettek véleményét, konzultáljon szakértőkkel a témában, és ne csak egyetlen szempont szerint közelítse meg a kérdéskört.

Ennek alapján a PDSZ azonnali egyeztetést kezdeményez a köznevelési törvény módosításáról, különös tekintettel az iskolaőrség felállításáról.

"Sokkal több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, pedagógiai asszisztensre lenne szükség"

Jó ötlet lenne a rendőrség bevonása az iskolákba a tanárok védelme miatt? A szakszervezetek több szempontból is problémásnak látják az ötletet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.