Horvátországban mától nincs kifogás - senki nem maradhat ki a suliból

Horvátországban mától a szülőknek alaposan meg kell indokolniuk, ha hivatkozva nem küldik gyermeküket iskolába, Szlovéniában pedig a 9. osztályosok számára is elindul az oktatás - írta a helyi sajtó.

  • MTI

Horvátországban a koronavírus-járvány enyhülésével, szigorú óvintézkedések mellett május 11-én kinyithattak a felsőoktatási intézmények, az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatos osztályai. A kormány ugyanakkor a szülőkre bízta, hogy engedik-e a gyerekeiket iskolába, vagy a tanévet távoktatás formájában kívánják folytatni és befejezni. Az elmúlt két hétben a kisiskolások mindössze két százaléka tért vissza az iskolapadokba.

Az oktatási minisztérium legújabb rendelete szerint mától csak megfelelő indoklás esetén maradhatnak ki a gyerekek az iskolából. Objektív okként említik a betegséget, továbbá, ha iskola nem tudja megoldani a gyerekek megfelelő szállítását, vagy járványgóc alakul ki valahol. Szubjektív ok, ha a családban súlyosan beteg valaki, valamint, ha szülők félelemből nem merik iskolába küldeni gyermeküket. Utóbbi rendes körülmények között nem lehetne kifogás - mutatott rá a minisztérium, hozzátéve, ezen gyerekek számára továbbra is biztosítva lesz az online oktatás, és később is csatlakozhatnak osztálytársaikhoz.

A szomszédos Szlovéniában egy héttel később, május 18-án indult meg az oktatás az általános iskolák alsó tagozatos diákjai számára, május 25-től pedig a kilencedikesek is visszatérhetnek az iskolapadokba. A kormány annak a lehetőségét is megvizsgálja, hogy még a tanév vége előtt a felső tagozatos osztályban is elindítsák az oktatást. A múlt héten a kisdiákoknak a 35 százaléka, az óvodásoknak pedig a fele tért vissza a nevelési-oktatási intézményekbe.

Míg Horvátországban a szülőknek korábban írásban kellett nyilatkozniuk arról, hogy a közegészségügyi intézet ajánlásai ellenére, saját felelősségükre küldik iskolába gyermeküket, Szlovéniában mindössze arról kellett nyilatkozniuk, hogy a gyermekük az elmúlt két hétben nem volt beteg és nem érintkezett olyannal, akik megfertőződött az új koronavírussal, továbbá, ha a gyermeken bármilyen tünet mutatkozik, otthon marad.

Maruzsa Zoltán: az iskolai kiscsoportok létszámáról nem született szabály

Nem született központi szabályozás a júniustól szervezhető kiscsoportos iskolai foglalkozásokra, a pedagógusminősítést pedig néhány tanár számára mégis megtartják ebben a tanévben - derült ki mindez a vasárnapi operatív törzs sajtótájékoztatóján.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.