Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Dél-Koreában elkezdődött szerdán az iskolák lépcsőzetes kinyitása, éppen akkor, amikor kilenc nap után ismét viszonylag sok, 32 új koronavírus-fertőzöttet találtak. Több középiskolából haza is küldték a diákokat.
Hosszú szünet után, Dél-Koreában az oktatási intézményekbe először több százezer végzős középiskolás térhetett vissza. Számukra a legsürgetőbb a személyes jelenlét, mert készülniük kell a novemberi felsőoktatási felvételi vizsgákra. Az iskolába csak úgy léphetnek be, hogy ellenőrzik a testhőmérsékletüket, fertőtleníteniük kell a kezüket, és maszkot kell viselniük. Ugyanez vonatkozik a tanárokra. A padokat távolabb helyezték el egymástól, vagy átlátszó műanyag táblákkal választották el. Az alsóbb osztályok tanulói a következő hetekben kezdhetnek el iskolába járni. A fertőzésszám megugrása miatt azonban szerdán két város 75 középiskolájából az éppen beérkezett diákokat rögtön haza is küldték.
Ez a félév március elején kezdődött volna el, de a kezdést többször elhalasztották, majd távoktatási formában kezdődött el az ország 5,4 millió diákja számára.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, egy héttel az újranyitás után Franciaországban ismét be kellett zárni az iskolákat, mivel 70 koronavírusos beteget diagnosztizáltak.
Arról, hogy több hónapos szünet után mely országokban indult már újra az oktatás, itt írtunk korábban.
Újranyitnának az iskolák két hétre: kinek és miért lenne jó?
Az alsósok visszatérhetnek majd az iskolába - vannak olyan elképzelések, amik szerint, nekik még visszatérhet a "hagyományos" oktatás. Pedagógiai érvek mindenesetre szólnak a döntés mellett
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.