Újranyitnának az iskolák két hétre: kinek és miért lenne jó?

Az alsósok visszatérhetnek majd az iskolába - vannak olyan elképzelések, amik szerint, nekik még visszatérhet a "hagyományos" oktatás. Pedagógiai érvek mindenesetre szólnak a döntés mellett

  • Eduline

Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel – foglalja össze a hvg.hu-nak egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola. Ahogy mi is írtunk róla, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta, hogy nem kötelezően, de valamilyen módon az alsósoknak meg lehetne nyitni az iskolákat június első két hetében.

A hvg-nek nyilatkozó tanítónő szerint a kisdiákjai igazából ezt a két-három hónapot szünetnek élik meg. „Persze vannak, akik dolgoznak, de nekik is elengedhetetlen a szülői segítség. Ebben korban egyszerűen szükséges a személyes kontaktus, a tanító néni személye. Azt is hozzáteszi, hogy azoknak a diákokat, akiknek otthon nem volt segítségük, akiknek a család nem adott – különböző okokból – tanulási hátteret, talán kicsit „meg lehetne fogni, érinteni” az alatt a két hét alatt.

Pedagógiai érv továbbá – teszi hozzá –, hogy a tanévet így igazából is le lehetne zárni (bizonyítvány, évzáró). Az oldal által megkérdezett tanítók mindegyike hasonló érveket sorolt a kéthetes júniusi személyes találkozás mellett, ugyanakkor szervezési, logisztikai és egészségvédelmi szempontból mégsem tartanák jó ötletnek azt.

„Érzékelem, hogy a gyerekek nagyon vágynak arra, hogy találkozzanak egymással és velünk, sőt mi, tanárok szintén így vagyunk” – mondja egy budapesti alternatív iskola vezetője. Szerinte a júniusi iskolai napoknak általában már nem a tanítási/tanulási értéke nagy, hanem közös programok (kirándulások, ballagás, évzáró) a fontosak.

Ő úgy érzi, mivel összesen kilenc napról lenne szó (nem a tanév meghosszabbításáról, hiszen végig zajlott – órarend szerinti – tanítás), nem biztos, hogy érdemes lenne megkockáztatni a bejárást. A Heves megyei kisiskola vezetője, noha elismeri, hogy a közösségépítés, a szocializáció, a tanév szimbolikus lezárása miatt jó lenne alsó tagozatban a kéthetes visszatérés, szintén egyetért azzal, hogy ez nem lenne jó ötlet.

A megyeszékhelyen tanító pedagógus is kiemeli a hvg.hu-nak, mint mondja, sokszor 30 foknál is melegebb van a tantermekben, már csak ezért sem lenne tanulás szempontjából hasznos az újranyitás. A felzárkóztatásnak szintén semmi értelme, ha nincs mindenki ott – teszi hozzá.

Szintén az oldalnak nyilatkozó Peer Krisztina pszichológus úgy véli, az esetleges újranyitás mellett szól, hogy a végkimerülés határán lévő szülők számára két hét fellélegzést jelentene, mielőtt egy újabb etapba kezdenek a nyáron. A pszichológus ugyanakkor úgy gondolja, hogy egy ilyen júniusi két hét alapvetően a legtöbb helyen pusztán gyerekfelügyelet lenne, érdemi munka nem folyna.

Újraindul az iskolai élet: egyre több országban visszatérhetnek a diákok az iskolapadba

Több országban folyamatosan enyhítenek, vagy már enyhítettek a korlátozásokon, ami az iskolákat is nagyban érinti. Szétnéztünk, hogy máshol hogy áll a helyzet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.