Angliában is küzdenek, hogy senki se maradjon le a távoktatásban

A tehetősebb családok gyerekei ugyanis látványosan több időt töltöttek tanulással a koronavírus eredményezte távoktatás alatt, mint a szegényebbek - derül ki egy friss kutatásból.

  • Eduline

A felmérést angol családok körében végezték, és az eredmények szerint a jobb anyagi helyzetben lévő családok gyermekei körülbelül egy héttel többet tanultak az elmúlt hónapokban, mint a szegényebb társaik – írja a BBC.

Ez hogy lehet? A kutatás szerint a jobb anyagi helyzetben élő családokban a gyermek átlagosan napi hat órát költenek tanulással, leckeírással és gyakorlással, míg szegényebb társaik áltagosan négy és felet.

Mi lehet ennek az oka?

A felmérésből kiderült, hogy a hátrányos helyzetű családokban alapból kevesebb segítséget kapnak a gyerekek tanulásban és a szüleik is kevesebbet tudnak nekik segíteni az iskolai feladatokban. Ezen felül a kutatás azt is megállapította, hogy a szegényebb gyermekeknek sokszor nincs is megfelelő helyük a tanuláshoz, nem tudnak hova leülni házit írni vagy nem adottak otthon a körülmények a tanuláshoz.

A brit oktatási kormány szerint minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy egyetlen gyermek sem maradjon le, a miniszterek szerint pedig egyes angliai általános iskolásoknak lehetővé kell tenni, hogy a következő hónapban visszatérjenek a diákok.

Persze ez a helyezet itthon sem ismeretlen. Ahogy már írtunk róla, a hátrányos helyzetű gyerekek egy része a digitális munkarend bevezetésével teljesen kiesett az oktatásból, ezért 25 tanoda és civil szervezet sürgette a kormányt, hogy hozzon intézkedéseket az érdekükben. A tarnabodi gyerekeknél családban nincs számítógép, de ha lenne, internetet akkor is csak nagyon kevesen tudnának fizetni - így volt olyan iskola, ahol hetente kétszer papíron tanultak a diákok.

Hetente kétszer papíron - így oldják meg a hátrányos helyzetű települések a távoktatást

A koronavírus-járvány miatt bezártak az iskolák, a jobb helyzetben lévő diákok számítógép mellett, Facebook-csoportokat használva, a tanárok internetes jelenlétével folytatják a tanulást. De hogyan oldják ezt meg a hátrányosabb helyzetű tanulók?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.