A tehetősebb családok gyerekei ugyanis látványosan több időt töltöttek tanulással a koronavírus eredményezte távoktatás alatt, mint a szegényebbek - derül ki egy friss kutatásból.
A felmérést angol családok körében végezték, és az eredmények szerint a jobb anyagi helyzetben lévő családok gyermekei körülbelül egy héttel többet tanultak az elmúlt hónapokban, mint a szegényebb társaik – írja a BBC.
Ez hogy lehet? A kutatás szerint a jobb anyagi helyzetben élő családokban a gyermek átlagosan napi hat órát költenek tanulással, leckeírással és gyakorlással, míg szegényebb társaik áltagosan négy és felet.
Mi lehet ennek az oka?
A felmérésből kiderült, hogy a hátrányos helyzetű családokban alapból kevesebb segítséget kapnak a gyerekek tanulásban és a szüleik is kevesebbet tudnak nekik segíteni az iskolai feladatokban. Ezen felül a kutatás azt is megállapította, hogy a szegényebb gyermekeknek sokszor nincs is megfelelő helyük a tanuláshoz, nem tudnak hova leülni házit írni vagy nem adottak otthon a körülmények a tanuláshoz.
A brit oktatási kormány szerint minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy egyetlen gyermek sem maradjon le, a miniszterek szerint pedig egyes angliai általános iskolásoknak lehetővé kell tenni, hogy a következő hónapban visszatérjenek a diákok.
Persze ez a helyezet itthon sem ismeretlen. Ahogy már írtunk róla, a hátrányos helyzetű gyerekek egy része a digitális munkarend bevezetésével teljesen kiesett az oktatásból, ezért 25 tanoda és civil szervezet sürgette a kormányt, hogy hozzon intézkedéseket az érdekükben. A tarnabodi gyerekeknél családban nincs számítógép, de ha lenne, internetet akkor is csak nagyon kevesen tudnának fizetni - így volt olyan iskola, ahol hetente kétszer papíron tanultak a diákok.
Hetente kétszer papíron - így oldják meg a hátrányos helyzetű települések a távoktatást
A koronavírus-járvány miatt bezártak az iskolák, a jobb helyzetben lévő diákok számítógép mellett, Facebook-csoportokat használva, a tanárok internetes jelenlétével folytatják a tanulást. De hogyan oldják ezt meg a hátrányosabb helyzetű tanulók?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
