Angliában is küzdenek, hogy senki se maradjon le a távoktatásban

A tehetősebb családok gyerekei ugyanis látványosan több időt töltöttek tanulással a koronavírus eredményezte távoktatás alatt, mint a szegényebbek - derül ki egy friss kutatásból.

  • Eduline

A felmérést angol családok körében végezték, és az eredmények szerint a jobb anyagi helyzetben lévő családok gyermekei körülbelül egy héttel többet tanultak az elmúlt hónapokban, mint a szegényebb társaik – írja a BBC.

Ez hogy lehet? A kutatás szerint a jobb anyagi helyzetben élő családokban a gyermek átlagosan napi hat órát költenek tanulással, leckeírással és gyakorlással, míg szegényebb társaik áltagosan négy és felet.

Mi lehet ennek az oka?

A felmérésből kiderült, hogy a hátrányos helyzetű családokban alapból kevesebb segítséget kapnak a gyerekek tanulásban és a szüleik is kevesebbet tudnak nekik segíteni az iskolai feladatokban. Ezen felül a kutatás azt is megállapította, hogy a szegényebb gyermekeknek sokszor nincs is megfelelő helyük a tanuláshoz, nem tudnak hova leülni házit írni vagy nem adottak otthon a körülmények a tanuláshoz.

A brit oktatási kormány szerint minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy egyetlen gyermek sem maradjon le, a miniszterek szerint pedig egyes angliai általános iskolásoknak lehetővé kell tenni, hogy a következő hónapban visszatérjenek a diákok.

Persze ez a helyezet itthon sem ismeretlen. Ahogy már írtunk róla, a hátrányos helyzetű gyerekek egy része a digitális munkarend bevezetésével teljesen kiesett az oktatásból, ezért 25 tanoda és civil szervezet sürgette a kormányt, hogy hozzon intézkedéseket az érdekükben. A tarnabodi gyerekeknél családban nincs számítógép, de ha lenne, internetet akkor is csak nagyon kevesen tudnának fizetni - így volt olyan iskola, ahol hetente kétszer papíron tanultak a diákok.

Hetente kétszer papíron - így oldják meg a hátrányos helyzetű települések a távoktatást

A koronavírus-járvány miatt bezártak az iskolák, a jobb helyzetben lévő diákok számítógép mellett, Facebook-csoportokat használva, a tanárok internetes jelenlétével folytatják a tanulást. De hogyan oldják ezt meg a hátrányosabb helyzetű tanulók?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?