Hivatalos: lehetnek napközis táborok a nyáron

Idén nyáron lehet napközis táborokat szervezni, ez már biztos. Az ottalvós táborok helyzete azonban még továbbra is kérdéses.

  • Eduline

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy idén lehet nyári táborokat szervezni. Egyelőre a napközis táborok engedélyezése történt meg, az ottalvós táborokról a hónap végén fognak dönteni.

A 2020. június 15-én kezdődő nyári szünetben közel másfél millió gyerek számára ér véget a tanév, akik ekkor már három hónapja online oktatásban vettek részt, vagyis nem jártak iskolába. A nyári szünet tizenegy hét hosszú lesz, így komoly fejtörést okozhat a szülőknek, hogy miként oldják meg a gyerekek elhelyezését - hangsúlyozta Tóth Béla, a Taborfigyelo.hu portál vezetője, hozzátéve: a szülők egy részének ki kellett vennie a szabadságát a március óta tartó időszakban, akinek pedig még maradt pár kivehető nap, azoknak nem feltétlenül engedélyezi a munkaadója. 

A tavalyi, rekordévben több mint 215 ezer gyermek táborozott a vakáció ideje alatt. Ez a szám várhatóan csökkenni fog idén, de előreláthatóan legalább 150 ezer gyerek szülei próbálják a gyerekfelügyeletet táborokkal megoldani

- mondta Tóth Béla. Most, egy hónappal a vakáció kezdete előtt 70 százalékkal kevesebb gyermeknek van lefoglalt tábora a nyárra, mint tavaly ugyanekkor. Éppen ezért nagy rohamra számítanak: egyszerre szeretne most mindenki tábort foglalni. Tóth Béla azt javasolja, mivel a kínálat is kisebb, mint tavaly, így a jó ár-érték arányú táborok turnusai idén még hamarabb telhetnek be, sőt, az árak is növekedhetnek, érdemes minél előbb foglalni.

Fokozatosan újranyitnak az óvodák és a bölcsődék: országos körkép

Még több óvodát nyitnak meg a vidéki nagyvárosokban a koronavírus-járvány miatti korlátozások enyhülésével, ügyeleti rendszerben és az egészségvédelmi intézkedések betartásával, valamint fokozatosan bővül a járóbeteg-szakellátás is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.