A jelentkezők több mint 96 százalékát felvették valamely középfokú iskolába az idei általános felvételi eljárás során - közölte az Oktatási Hivatal (OH) csütörtökön az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint idén több mint 97 ezer tanuló, köztük 83 775 nyolcadik, 7854 hatodik és 5443 negyedik évfolyamos diák kérte felvételét középfokú nevelési-oktatási intézménybe.
Az általános középfokú felvételi eljárásban a nyolcadikosok 96,3 százaléka (80 684 diák) nyert felvételt valamelyik középfokú iskolába. A felvettek 75,1 százaléka (60 560 diák) az első helyen, 92,8 százaléka (74 878 diák) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait. A tanulók 35,8 százaléka (28 860-an) gimnáziumi, 42,1 százaléka (33 971-an) szakgimnáziumi (technikumi), 20,3 százaléka (16 409-an) szakközépiskolai (szakképző iskolai), 1,4 százaléka (1157-an) szakiskolai, 0,4 százaléka (287-an) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be - ismertették.
A 6 évfolyamos gimnáziumba felvételt nyert tanulók száma 4644, közülük 3961 diákot (85,3 százalék) az általa elsőnek megjelölt helyre vettek fel. Nyolc évfolyamos gimnáziumba 3165 tanuló jutott be, közülük 2798 diák (88,4 százalék) tanulhat tovább az elsőnek megjelölt helyen.
A középiskolák április 30-ig értesítették a tanulókat jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról; ezzel véget ért a középfokú felvételi eljárás általános szakasza.
Azok számára, akik az általános felvételi eljárásban esetleg nem jutottak be középfokú iskolába, május 11-én rendkívüli felvételi kezdődik. Az OH várhatóan május első felében teszi közzé honlapján, az oktatas.hu-n a rendkívüli felvételi eljárást megszervező nevelési-oktatási intézmények listáját. Az érintett 3091 diák (az általános eljárásban résztvevők 3,7 százaléka) a rendkívüli felvételire közvetlenül a középiskolákban jelentkezhet - közölte az OH.
Hiába a sikeres felvételi, vannak diákok, akiket utólag mégsem vesznek fel
Lesznek diákok, akik a sikeres középiskolai felvételi után majd azzal szembesülnek, hogy mégsem veszik fel őket a kiválasztott iskolákba.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
