Több mint 97 ezer diákot vettek fel idén valamilyen középiskolába - itt vannak a friss adatok

A jelentkezők több mint 96 százalékát felvették valamely középfokú iskolába az idei általános felvételi eljárás során - közölte az Oktatási Hivatal (OH) csütörtökön az MTI-vel.

  • MTI

Tájékoztatása szerint idén több mint 97 ezer tanuló, köztük 83 775 nyolcadik, 7854 hatodik és 5443 negyedik évfolyamos diák kérte felvételét középfokú nevelési-oktatási intézménybe.

Az általános középfokú felvételi eljárásban a nyolcadikosok 96,3 százaléka (80 684 diák) nyert felvételt valamelyik középfokú iskolába. A felvettek 75,1 százaléka (60 560 diák) az első helyen, 92,8 százaléka (74 878 diák) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait. A tanulók 35,8 százaléka (28 860-an) gimnáziumi, 42,1 százaléka (33 971-an) szakgimnáziumi (technikumi), 20,3 százaléka (16 409-an) szakközépiskolai (szakképző iskolai), 1,4 százaléka (1157-an) szakiskolai, 0,4 százaléka (287-an) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be - ismertették.

A 6 évfolyamos gimnáziumba felvételt nyert tanulók száma 4644, közülük 3961 diákot (85,3 százalék) az általa elsőnek megjelölt helyre vettek fel. Nyolc évfolyamos gimnáziumba 3165 tanuló jutott be, közülük 2798 diák (88,4 százalék) tanulhat tovább az elsőnek megjelölt helyen.

A középiskolák április 30-ig értesítették a tanulókat jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról; ezzel véget ért a középfokú felvételi eljárás általános szakasza.

Azok számára, akik az általános felvételi eljárásban esetleg nem jutottak be középfokú iskolába, május 11-én rendkívüli felvételi kezdődik. Az OH várhatóan május első felében teszi közzé honlapján, az oktatas.hu-n a rendkívüli felvételi eljárást megszervező nevelési-oktatási intézmények listáját. Az érintett 3091 diák (az általános eljárásban résztvevők 3,7 százaléka) a rendkívüli felvételire közvetlenül a középiskolákban jelentkezhet - közölte az OH.

Hiába a sikeres felvételi, vannak diákok, akiket utólag mégsem vesznek fel

Lesznek diákok, akik a sikeres középiskolai felvételi után majd azzal szembesülnek, hogy mégsem veszik fel őket a kiválasztott iskolákba.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.