Bárkiből lehet majd tanár vagy óvónő?

A szakszervezetek szerint lényegében bárki elhelyezkedhet majd ezekben a munkakörökben, ha elfogadják a kormány köznevelési törvényt módosító javaslatát.

  • Eduline

Jövő év augusztus elsejétől hatályon kívül helyezné a kormány a Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 3. mellékletét, ami egy olyan táblázat, amely azt tartalmazza, milyen végzettséggel vagy szakképzettséggel lehet betölteni egy-egy pedagógus-munkakört – derült ki az Nkt. Népszava által megismert módosító javaslatából.

Ennek a törvénynek ez a melléklete szabályozza például, hogy óvónőként csak óvodapedagógus végzettséggel rendelkező személyt lehet alkalmazni, vagy hogy gimnáziumi tanárnak csak az mehet, akinek egyetemi szintű, a tantárgynak megfelelő szakos tanári diplomája van. A táblázatban jelenleg 33 munkakör található.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint ha ezt eltörlik, azzal lényegében bárkit bármilyen tanári munkakörben lehet majd alkalmazni. Úgy véli, a kormány ezzel akarja enyhíteni az egyre súlyosbodó tanár és óvónő hiányt, ami már nemcsak az iskolákban, hanem a tanárképzésben is megmutatkozik. Idén 11,1 ezren, a tavalyinál 37 százalékkal kevesebben jelentkeztek erre a képzési területre. A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karára például 56 százalékkal jelentkeztek kevesebben. Egy másik, március végén benyújtott módosító javaslat is ebbe az irányba mutat, ami a tanárszakra jelentkezők előzetes alkalmassági vizsgájának eltörlését célozta meg.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszavát úgy tájékoztatta: a pedagógus munkakörök betöltésének képzettségi, végzettségi feltételei nem változnának, továbbra is csak képzett tanárok taníthatnak majd. „A törvény felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek, és ez alapján kormányrendeleti szinten helyeznénk el a tartalmi szabályokat” – írták.

A PDSZ Országos Választmányának elnöke szerint ugyanakkor beszédes, hogy a képesítési előírásokat összegző mellékletet nem idén, hanem csak jövőre helyeznék hatályon kívül. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke úgy véli, ennek köze lehet a készülő „pedagógus státustörvényhez” is, ami felülírhatja az eddigi életpályamodellt és – a szakképzésben dolgozó oktatók, valamint a kulturális dolgozók után – a köznevelésben dolgozó tanárok közalkalmazotti jogállását is megszüntetheti. Már tavaly júniusban felmerült a státustörvény kidolgozása a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács ülésén, ám a részleteket azóta homály fedi, a szakszervezetekhez semmilyen kész javaslat nem jutott el.

Szűcs Tamás azt is furcsának tartja, hogy a módosításokat éppen most, a világjárvány idején vinnék keresztül, pedig ezeknek az intézkedéseknek semmi közük a koronavírus terjedésének visszaszorításához.

Veszélyes lehet-e az iskolák újranyitása?

Magyarországon egyelőre nincs konkrét terv az újranyitásra, de vannak országok, ahol ez már megtörtént. Vajon hogyan zajlik az iskolák újranyitása a világjárvány idején, veszélyes lehet?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.