Bárkiből lehet majd tanár vagy óvónő?

A szakszervezetek szerint lényegében bárki elhelyezkedhet majd ezekben a munkakörökben, ha elfogadják a kormány köznevelési törvényt módosító javaslatát.

  • Eduline

Jövő év augusztus elsejétől hatályon kívül helyezné a kormány a Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 3. mellékletét, ami egy olyan táblázat, amely azt tartalmazza, milyen végzettséggel vagy szakképzettséggel lehet betölteni egy-egy pedagógus-munkakört – derült ki az Nkt. Népszava által megismert módosító javaslatából.

Ennek a törvénynek ez a melléklete szabályozza például, hogy óvónőként csak óvodapedagógus végzettséggel rendelkező személyt lehet alkalmazni, vagy hogy gimnáziumi tanárnak csak az mehet, akinek egyetemi szintű, a tantárgynak megfelelő szakos tanári diplomája van. A táblázatban jelenleg 33 munkakör található.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint ha ezt eltörlik, azzal lényegében bárkit bármilyen tanári munkakörben lehet majd alkalmazni. Úgy véli, a kormány ezzel akarja enyhíteni az egyre súlyosbodó tanár és óvónő hiányt, ami már nemcsak az iskolákban, hanem a tanárképzésben is megmutatkozik. Idén 11,1 ezren, a tavalyinál 37 százalékkal kevesebben jelentkeztek erre a képzési területre. A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karára például 56 százalékkal jelentkeztek kevesebben. Egy másik, március végén benyújtott módosító javaslat is ebbe az irányba mutat, ami a tanárszakra jelentkezők előzetes alkalmassági vizsgájának eltörlését célozta meg.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszavát úgy tájékoztatta: a pedagógus munkakörök betöltésének képzettségi, végzettségi feltételei nem változnának, továbbra is csak képzett tanárok taníthatnak majd. „A törvény felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek, és ez alapján kormányrendeleti szinten helyeznénk el a tartalmi szabályokat” – írták.

A PDSZ Országos Választmányának elnöke szerint ugyanakkor beszédes, hogy a képesítési előírásokat összegző mellékletet nem idén, hanem csak jövőre helyeznék hatályon kívül. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke úgy véli, ennek köze lehet a készülő „pedagógus státustörvényhez” is, ami felülírhatja az eddigi életpályamodellt és – a szakképzésben dolgozó oktatók, valamint a kulturális dolgozók után – a köznevelésben dolgozó tanárok közalkalmazotti jogállását is megszüntetheti. Már tavaly júniusban felmerült a státustörvény kidolgozása a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács ülésén, ám a részleteket azóta homály fedi, a szakszervezetekhez semmilyen kész javaslat nem jutott el.

Szűcs Tamás azt is furcsának tartja, hogy a módosításokat éppen most, a világjárvány idején vinnék keresztül, pedig ezeknek az intézkedéseknek semmi közük a koronavírus terjedésének visszaszorításához.

Veszélyes lehet-e az iskolák újranyitása?

Magyarországon egyelőre nincs konkrét terv az újranyitásra, de vannak országok, ahol ez már megtörtént. Vajon hogyan zajlik az iskolák újranyitása a világjárvány idején, veszélyes lehet?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.