A szakszervezetek szerint lényegében bárki elhelyezkedhet majd ezekben a munkakörökben, ha elfogadják a kormány köznevelési törvényt módosító javaslatát.
Jövő év augusztus elsejétől hatályon kívül helyezné a kormány a Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 3. mellékletét, ami egy olyan táblázat, amely azt tartalmazza, milyen végzettséggel vagy szakképzettséggel lehet betölteni egy-egy pedagógus-munkakört – derült ki az Nkt. Népszava által megismert módosító javaslatából.
Ennek a törvénynek ez a melléklete szabályozza például, hogy óvónőként csak óvodapedagógus végzettséggel rendelkező személyt lehet alkalmazni, vagy hogy gimnáziumi tanárnak csak az mehet, akinek egyetemi szintű, a tantárgynak megfelelő szakos tanári diplomája van. A táblázatban jelenleg 33 munkakör található.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint ha ezt eltörlik, azzal lényegében bárkit bármilyen tanári munkakörben lehet majd alkalmazni. Úgy véli, a kormány ezzel akarja enyhíteni az egyre súlyosbodó tanár és óvónő hiányt, ami már nemcsak az iskolákban, hanem a tanárképzésben is megmutatkozik. Idén 11,1 ezren, a tavalyinál 37 százalékkal kevesebben jelentkeztek erre a képzési területre. A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karára például 56 százalékkal jelentkeztek kevesebben. Egy másik, március végén benyújtott módosító javaslat is ebbe az irányba mutat, ami a tanárszakra jelentkezők előzetes alkalmassági vizsgájának eltörlését célozta meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszavát úgy tájékoztatta: a pedagógus munkakörök betöltésének képzettségi, végzettségi feltételei nem változnának, továbbra is csak képzett tanárok taníthatnak majd. „A törvény felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek, és ez alapján kormányrendeleti szinten helyeznénk el a tartalmi szabályokat” – írták.
A PDSZ Országos Választmányának elnöke szerint ugyanakkor beszédes, hogy a képesítési előírásokat összegző mellékletet nem idén, hanem csak jövőre helyeznék hatályon kívül. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke úgy véli, ennek köze lehet a készülő „pedagógus státustörvényhez” is, ami felülírhatja az eddigi életpályamodellt és – a szakképzésben dolgozó oktatók, valamint a kulturális dolgozók után – a köznevelésben dolgozó tanárok közalkalmazotti jogállását is megszüntetheti. Már tavaly júniusban felmerült a státustörvény kidolgozása a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács ülésén, ám a részleteket azóta homály fedi, a szakszervezetekhez semmilyen kész javaslat nem jutott el.
Szűcs Tamás azt is furcsának tartja, hogy a módosításokat éppen most, a világjárvány idején vinnék keresztül, pedig ezeknek az intézkedéseknek semmi közük a koronavírus terjedésének visszaszorításához.
Veszélyes lehet-e az iskolák újranyitása?
Magyarországon egyelőre nincs konkrét terv az újranyitásra, de vannak országok, ahol ez már megtörtént. Vajon hogyan zajlik az iskolák újranyitása a világjárvány idején, veszélyes lehet?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
