Március közepén berobbant a diákok életébe a digitális távoktatás, mely akkor még ismeretlen helyzetnek számított, mára a legtöbb helyen sikerült belerázódni, azonban vannak helyek, ahol a mai napig megvalósíthatatlan a digitális tanrend.
Korábban többször is írtunk arról, hogy hogyan oldják meg a digitális távoktatást a hátrányos helyzetű családokban. Van olyan iskola, ahol hetente egyszer az iskolában tanítják a rászoruló diákokat, máshol hetente kétszer papíralapon „zajlik” az oktatás.
A hátrányos helyzetű gyerekek oktatási helyzetének javításán dolgozó három szervezet, a Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Egyesület és a Partners Hungary online felmérésben tanárokat kérdeztek. A 425 válaszadó tanárok kétharmada általános iskolában tanít, nagy többségük (83%) állami iskolában dolgozik, 10% egyházi és 7% alapítványi iskolában. Harmaduk községi iskolák tanára volt az ország minden részéről. 44%-uk becsülte az általa tanított osztályokban a roma tanulók arányát 60%-nál magasabbra, a válaszadók közel fele tehát szegregálódó vagy szegregált iskolában dolgozik – olvasható a hvg.hu oldalán.
A túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyerekeket oktató tanárok szerint tanulóik harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba – ez derül ki a kutatásból. A eredmények azt mutatják, hogy várhatóan tovább nő majd az iskolai szakadék a gyerekek társadalmi helyzete alapján. A tanárok válaszaira épülő kutatás szerint minél nagyobb a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya, annál alacsonyabb a digitális oktatásban részt vevők aránya. A szegregált intézményekben a gyerekek egyharmada kiesik a digitális oktatásból.
A kimaradás okaként legtöbbször a számítógép, internetkapcsolat hiányát jelölték meg. Minden ötödik tanár egzisztenciális okokat is jelzett például a gyerekeknek is be kell kapcsolódniuk a megélhetés biztosításába, háztartási munkákba, kisebb gyerekek felügyeletébe.
A válaszok alapján a tanárok mindent megtesznek, amit tudnak. A kisközségek esetében a papír alapon eljuttatott tananyagra már a válaszadók 70%-a mondta, hogy „jellemző” vagy „kicsit jellemző”. Azok a tanárok, akik nagyobb arányban tanítanak roma/hátrányos helyzetű gyerekeket úgy gondolják, hogy az új tanrend új megközelítéseket is kíván, 70%-uk egyáltalán nem, vagy alig értett egyet azzal, hogy „órarend szerint kell haladni, és ennek megfelelő mennyiségű tanulnivalót kell a tanulóknak adni”.
Arra a kérdésre, hogy kitől kapott és kap konkrét segítséget a digitális tanításhoz a válaszadó tanárok a kollégákat jelölték meg legnagyobb (68%), a fenntartót pedig a legkisebb arányban (24%). Közel felük (48%) úgy nyilatkozott: nem kapták meg az átálláshoz szükséges segítséget.
Kötelező lesz az óvodai ügyelet biztosítása
Csütörtöktől kötelező lesz az óvodai és bölcsődei ügyelet biztosítása.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
