Március közepén berobbant a diákok életébe a digitális távoktatás, mely akkor még ismeretlen helyzetnek számított, mára a legtöbb helyen sikerült belerázódni, azonban vannak helyek, ahol a mai napig megvalósíthatatlan a digitális tanrend.
Korábban többször is írtunk arról, hogy hogyan oldják meg a digitális távoktatást a hátrányos helyzetű családokban. Van olyan iskola, ahol hetente egyszer az iskolában tanítják a rászoruló diákokat, máshol hetente kétszer papíralapon „zajlik” az oktatás.
A hátrányos helyzetű gyerekek oktatási helyzetének javításán dolgozó három szervezet, a Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Egyesület és a Partners Hungary online felmérésben tanárokat kérdeztek. A 425 válaszadó tanárok kétharmada általános iskolában tanít, nagy többségük (83%) állami iskolában dolgozik, 10% egyházi és 7% alapítványi iskolában. Harmaduk községi iskolák tanára volt az ország minden részéről. 44%-uk becsülte az általa tanított osztályokban a roma tanulók arányát 60%-nál magasabbra, a válaszadók közel fele tehát szegregálódó vagy szegregált iskolában dolgozik – olvasható a hvg.hu oldalán.
A túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyerekeket oktató tanárok szerint tanulóik harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba – ez derül ki a kutatásból. A eredmények azt mutatják, hogy várhatóan tovább nő majd az iskolai szakadék a gyerekek társadalmi helyzete alapján. A tanárok válaszaira épülő kutatás szerint minél nagyobb a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya, annál alacsonyabb a digitális oktatásban részt vevők aránya. A szegregált intézményekben a gyerekek egyharmada kiesik a digitális oktatásból.
A kimaradás okaként legtöbbször a számítógép, internetkapcsolat hiányát jelölték meg. Minden ötödik tanár egzisztenciális okokat is jelzett például a gyerekeknek is be kell kapcsolódniuk a megélhetés biztosításába, háztartási munkákba, kisebb gyerekek felügyeletébe.
A válaszok alapján a tanárok mindent megtesznek, amit tudnak. A kisközségek esetében a papír alapon eljuttatott tananyagra már a válaszadók 70%-a mondta, hogy „jellemző” vagy „kicsit jellemző”. Azok a tanárok, akik nagyobb arányban tanítanak roma/hátrányos helyzetű gyerekeket úgy gondolják, hogy az új tanrend új megközelítéseket is kíván, 70%-uk egyáltalán nem, vagy alig értett egyet azzal, hogy „órarend szerint kell haladni, és ennek megfelelő mennyiségű tanulnivalót kell a tanulóknak adni”.
Arra a kérdésre, hogy kitől kapott és kap konkrét segítséget a digitális tanításhoz a válaszadó tanárok a kollégákat jelölték meg legnagyobb (68%), a fenntartót pedig a legkisebb arányban (24%). Közel felük (48%) úgy nyilatkozott: nem kapták meg az átálláshoz szükséges segítséget.
Kötelező lesz az óvodai ügyelet biztosítása
Csütörtöktől kötelező lesz az óvodai és bölcsődei ügyelet biztosítása.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
