Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt egy hónapos kényszerszünet után ismét megnyitott szerdán néhány iskola Dániában.
Az oktatás - szigorú biztonsági előírások mellett - csak az ország településeinek mintegy felében, illetve a koppenhágai intézmények 35 százalékában kezdődött újra. A többi iskola úgy ítélte meg, még egy kis időre van szüksége ahhoz, hogy a továbbra is hatályban maradó egészségbiztonsági előírásokhoz igazodva újra meg tudják kezdeni a tanítást. A dán hatóságok rendelkezése szerint április 20-tól már valamennyi iskolának újra fogadnia kell a gyerekeket.
Dánia Európában az első ország, amely újra megnyit bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat a járvány miatt március 12-én bevezetett lezárás után. Április elején jelentették be, hogy feloldják az oktatási intézmények zárlatát, azzal a feltétellel, ha a bejárók továbbra is tartják egymástól a kellő távolságot és rendszeresen mosnak kezet. Az iskoláknak úgy kell átalakítaniuk a tantermeket, hogy a padok között kétméteres távolság legyen, a szünetekre pedig csak kis csoportokban engedhetik ki a gyerekeket. Az udvarokra jelzéseket festenek fel, amelyek mutatják a gyerekeknek, mekkora távolságot kell tartaniuk egymás között.

Sok dán szülő aggodalommal fogadta az iskolák megnyitását, és az azt ellenző, "Az én gyerekem nem kísérleti nyúl" című petíciót keddig 18 ezren írták alá. A tiltakozók félelme szerint a gyerekek akár tünetmentesen is terjeszthetik a vírust. Az egyik koppenhágai iskola igazgatója elmondta, hogy sok szülő az iskolák újranyitása ellenére is otthon fogja tartani a gyerekét. A középiskolákban és a főiskolákon folytatódik a távoktatás, és az intézményeket május 10-től lehet ismét látogatni.
Az amerikai egyetemek 2021 januárjáig online tervezik az oktatást
Vannak olyan egyetemek az államokban, ahol már fontolóra vették, hogy 2021-ig nem tartanak a személyesen órákat a koronavírus-járvány miatt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.