Tízből csak egy gyereknek öröm a tanulás - itt a 2019-es gyermekjogi jelentés
Megjelent a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány éves jelentése, amiben nem csak statisztikákat gyűjtenek össze, hanem közvéleménykutatások eredményeivel is foglalkoznak. Íme a 2019-es évre vonatkozó adatok.
Eduline
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány negyedik éve adja ki éves Gyermekjogi jelentését, amiben az év gyermekjogi szempontból legfontosabb eseményeit, a témához kapcsolódó statisztikákat és kutatásokat gyűjti össze.
A tavalyi év legnagyobb visszhangot kiváltó jogi változása a szeptember 1-jén hatályba lépett Köznevelési törvény, ami megszüntette a magántanulói státuszt, helyette egyéni munkarend áll most. Ezen kívül nagy figyelmet kapott a roma gyerekek iskolai szegregációjának kérdése, ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla 28 iskolát talált, akik jogellenesen jártak el az esetükben. A bíróság az EMMI-t tartja felelősnek, ezért őket bízták meg a jogellenes elkülönítések megszüntetésével.
Egy kutatás szerint a magyar gyermekek a minőségi oktatást tartják a legfontosabbnak, leginkább az foglalkoztatja őket, hogy mennyire lesz hasznos az életben az, amit az iskolában tanulnak. Emiatt legnagyobb félelmük, hogy a későbbiekben nem kapnak állást majd. A gyerekek tisztában vannak a tanulás jelentőségével, mégis 10-ből csak 1 gyerek számára jelent örömöt a tanulás.
A 2019-es év is már sokat foglalkozott az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével, amiről annyit lehetett tudni, hogy nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a hazafias honvédelmi nevelésre, a zenei nevelésre és az életközeli matematika-oktatásra. Ezt a NAT-ot a 2020-as év elején közzé tették, amiről korábban már írtunk nektek.
A már említett kutatás során megkérdezett gyerekek közül minden 5. azt válaszolta, hogy szerinte nagyon sok a bántalmazás és a zaklatás az iskolákban. Ezeknek a szituációknak a megelőzésének nagy hangsúlyt kellene fordítania az iskoláknak – erre hívja fel a figyelmet az ELTE Neveléstudományi Intézetének egy tanulmánya is.
A jelentésben helyet kapott az is, hogy tavaly a civil szervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek a tankötelezettségi korhatár visszaállítására 18 évre, ugyanis 1 év alatt közel 4 százalékkal nőtt a diákok végzettség nélküli iskolaelhagyása, ami több mint 60 000 fiatalt érint. Ezen kívül a jelentés kitér az online bántalmazásokra, az egészségügy ellátási kapacitására fizikai és pszichés problémák esetében is, az örökbeadásokra és a családon belüli erőszakra is.
Bár a jelentés a 2019-es év adatait összegzi, az aktualitásokra is kitérnek. A legfrissebb statisztikák szerint a távoktatás miatt otthon maradó gyermekek közül minden 10. veszélyben van a saját családjában. Ezt az is mutatja, hogy több ezerrel nőtt a védelembe vett gyermekek száma az előző évhez képest. A távoktatás viszont nem csak a gyermekeket érintette, a tanárok kihívásait is kiterjesztette a járványhelyzet. A KSH szerint 2019 második felében 4543 pedagógusállás állt szabadon, ami miatt egy magyar pedagógus átlagosan 56 órát dolgozott az iskolában, plusz 18 órát töltött otthoni felkészüléssel egy héten. Most ugyanezt a minőségű oktatást kell fenntartaniuk, csak online módszerekkel.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
Józsefváros második iskolautcáját alakíthatják ki a Német utcában. Az önkormányzat tervei szerint a Németh László Általános Iskola előtti útszakasz akár teljesen autómentessé is válhat.
Jordániából és Pakisztánból is jóval több Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas tanul Magyarországon, mint például Kínából. Utóbbi a több mint száz országot tartalmazó listán csak a tizedik helyen áll.
A közoktatásért felelős államtitkár szerint a rugalmasabb iskolakezdésről szóló javaslatcsomag lehetőséget ad arra, hogy az alsó tagozatos években nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulás élménye, és az iskolai mindennapokat jobban a gyerekek életkorához és egyéni szükségleteihez igazítsák.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.