Az érettségi miatti bizonytalanság és az új rendszer hozta nehézségek nagyon megviselik a diákokat: folyamatosan számolnak be leveleikben arról, hogy mennyire nehéz időszakot élnek most át. A következő diák beszámolók is újabb problémákra világítanak rá.
Múlt héten hétfőtől péntekig minden nap 7:45-től este 9-ig a gép előtt ültem
- írta egy középiskolás diák az Eduline-nak, aki szerint egy hét után már megjelentek a számítógép káros hatásai is: fáj a szeme, gyakran be van vérezve. Ugyanez a diák írta azt is, hogy nagyon sokat stresszel, emiatt este 11 előtt nem is bír elaludni.
Egy másik tanuló is hasonlókról számolt be: mindenki nyűgös, stresszes, tartunk a vírustól, féltjük az idős, beteg rokonokat, és közben be vagyunk zárva, messze egymástól, pont az utolsó hónapban, amikor még együtt lehetnénk. Hozzátette, hogy már pont ballagásra, szerenádra készültek az osztállyal, mielőtt bevezették a távoktatást. Ez volt, ami igazán motiválta őket, így az új rendszer adta nehézségek, és a motiváció elvesztése miatt most teljes a káosz.
Miért nem lehet akár a ballagást, szerenádot eltolni érettségi utánra? 4 éve várunk erre a napra (az általános iskolai végzősök 8 éve vagy akik, 8 vagy 6 osztályos gimibe járnak azok már 12 éve) és még ettől is meg akarnak minket fosztani. Engem nem motivál az, hogy minden nap hétfőtől péntekig felkelek megreggelizek és 7:45-től itt ülök a gép előtt este 9-ig és csak ebédért megyek ki vagy mosdóba.
A diákok szerint nemcsak a digitális oktatás miatt nehezebb most a felkészülés, de a rengeteg negatív ingernek köszönhetően is. "Az órákon vágni lehet a feszültséget, mindenki érzékeny, ráadásul tételt kidolgozni sincs időm, nemhogy esetleg pihenni, relaxálni, hogy kicsit csökkenjen a folyamatos idegesség - írta egy érettségiző, hozzátéve: eddig majdnem kitűnő voltam, nincs gondom a tanulással, de úgy érzem, semmi motivációm nincs, és megijeszt a bizonytalanság. Fáradtak, szomorúak, feszültek vagyunk. Egyszerre akarok már egyetemre menni, és megismételni ezt a félévet vagy évet, bepótolni mindent, ami most elmaradni látszik".
A diákok motiválására egyébként egy általános iskolában már találtak módszert, de mi a helyzet a középiskolákban? Ti tudtok bármilyen kezdeményezésekről? Írjátok meg nekünk az [email protected]. Az érettségi "sorsáról" pedig szavazhattok ebben a cikkünkben, szerintetek mi lenne a legjobb megoldás?
"Sokkal-sokkal több időt igényel az órák előkészítése, a tanulói munkák értékelése"
A digitális oktatásról beszélt az elitgimnázium igazgatója, szerinte a tanárok leterheltsége nemhogy csökkent volna, ellenkezőleg, sokkal több időt igényel a felkészülés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
