A NAT bevezetésének elhalasztását és azonnali érettségi alternatívákat kérnek az oktatási szervezetek

Az elmúlt napokban a PSZ, a CKP és a PDSZ úgy érzte, hogy a rendkívüli helyzetben a szakszervezetek észrevételeit, javaslatait a járvány előtti időszakhoz képest nagyobb arányban vették figyelembe az oktatás irányítói. Ezért arra kérik a kormányt, közösen tegyék félre a vészhelyzethez szorosan nem kapcsolódó vitás ügyeket, és azokra a problémákra koncentráljanak, amelyek a koronavírus miatt új, váratlan és nehéz helyzetbe hozzák a tanárokat, a diákokat és a szülőket.

Kérik a döntéshozókat, hogy halasszák el a Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2020 szeptember elsejére tervezett bevezetését. A bevezetésre szánt idő ugyanis rendkívül rövid és a digitális oktatás miatt nem jut elegendő idő a felkészülésre. Szintén a NAT bevezetésének felfüggesztése mellett szól, hogy a rendkívüli helyzetben szerzett tartalmi, módszertani tapasztalatok később beépíthetők lennének az új alaptantervbe. Ezzel szorosan összekapcsolódik a tankönyvrendelés kérdése is. A tankönyvrendelés ugyanis ezekben a hetekben lenne aktuális, viszont az új és módosított tankönyvek még nem készültek el. Ahogy arról korábban már mi is írtunk, a könyveket látatlanban kellene megrendelni, és ez már önmagában is komoly feszültséget okoz, melyet egyetlen intézkedéssel, az alaptanterv bevezetésének elhalasztásával lehetne enyhíteni.

A másik egyre sürgetőbb kérdés az érettségi és a szakmai vizsgák ügye. A szakszervezetek fontosnak tartják, hogy az alternatív vizsgaidőpontok meghatározásába és a vizsgák esetleges újszerű lebonyolításának kidolgozásába az oktatási irányító feltétlenül vonják be az érintetteket is – vagyis a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket és a diákság képviselőit.

A levelükben arra is kitérnek, hogy a szakképzés átalakítását is fel kellene függeszteni. Úgy gondolják, különösen feszültségkeltő harmincezer ember munkajogi helyzetének átalakítása egy olyan időszakban, amikor egyébként is rendkívüli munkajogi intézkedéseket kellett már, s minden bizonnyal még kell is tenni. A munkajogi változásokon kívül szükségesnek látják az egyéb szabályok, rendelkezések hatálybaléptetésének újragondolását, ami értelmezésük szerint nem jelentené minden pont elhalasztását – az új ösztöndíjrendszer bevezetését, illetve a kerettantervektől való eltérés lehetőségét ugyanis támogatják.

Végezetül arra is kérik a kormányt, hogy figyeljenek speciális nevelésű igényű, a nehéz sorsú családokban élő gyerekekre, nehogy ellátás nélkül maradjanak, és számukra is biztosítsák a távoktatás hatékony formáját, az értékelésük pedig igazodjon a sajátos helyzetükhöz.