Az iskoláknak látatlanban kell majd megrendelni a tankönyveket a következő tanévre?

Úgy kell leadnia az iskoláknak a tankönyvrendeléseket a 2020/2021-es tanévre, hogy az új Nemzeti alaptantervhez illeszkedő könyvek még nem készültek el. A szakértők haladékot kérnek.

  • Eduline

Az új, átdolgozott tankönyvek nem készülnek el az idén szeptemberi iskolakezdésre szóló berendelési határidőig, ezért az iskolák kénytelenek ismeretlenül megrendelni majd a könyveket – derült ki a Népszava által is megismert, a Könyvellátó Nonprofit Kft. (KELLO) intézményvezetőnek küldött tájékoztatójából.

Korábban már beszámoltunk a 2020 januárjában bevezetett új Nemzeti alaptantervről (NAT) és az érintett szervezetek véleményéről. Most újabb probléma merült fel a bevezetés kapcsán, ugyanis az átdolgozott tankönyvek nem készülnek el leadási határidőre. Az Oktatási Hivatal június 15-ig végzi el az új NAT-hoz illeszkedő módosításokat, viszont a tankönyvek alaprendelésének határideje április 30-án lezárul. Valamit muszáj lesz rendelniük az iskoláknak, így előfordulhat, hogy a tanárok úgy kezdik majd az iskolaévet, hogy nem ismerik a tankönyveket, amikből tanítaniuk kell.

A KELLO azt javasolja az intézményeknek, hogy az eddig használt, általuk ismert tankönyveket rendeljék meg, és ha majd elkészültek az átdolgozott példányok, akkor fokozatosan cseréljék ki azokat a régiekkel, kiszállítani pedig már az új tankönyveket fogják.

A szakmai szervezetek úgy gondolják, hogy a látatlanban megrendelt tankönyvek körüli szituáció feszültségeket fog okozni, ezt elkerülni az új NAT bevezetésének elhalasztásával lehetne. Ez a kérést már többen is megfogalmazták, többek között a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is.

„A NAT-nak, a kerettanterveknek és az érettségi vizsgakövetelményeknek, valamint a tankönyveknek összehangoltan, egyidőben kellene elkészülniük, s az új követelmények bevezetése előtt elegendő időt, legalább másfél-két évet kellene hagyni”

– vélekedett a témáról Nahalka István oktatáskutató. A koronavírus-járvány miatt elrendelt digitális oktatás csak nehezíti a tanárok munkáját, emellett még kevesebb idejük lesz megismerkedni az átdolgozott könyvekkel. A szakszervezetek szerint érthetetlen, hogy a kormányzat még ebben a helyzetben sem ad haladékot az iskoláknak és a tanároknak az átállásra, illetve véleményük szerint a digitális oktatás tapasztalatait is bele kellene építeni az új NAT-ba.

Megvannak a beiratkozási dátumok, még ma értesítik az óvodákat, iskolákat

Minimális személyi kontaktus mellett valósulnak meg a beiratkozások az óvodákba és általános iskolákba - közölte a köznevelési államtitkár pénteken az M1 aktuális csatornán.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.