Többek között a Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2020 szeptember elsejére tervezett bevezetésének elhalasztását, a szakképzés átalakításának felfüggesztését és az érettségi, valamint a szakmai vizsgák alternatíváinak sürgős kidolgozását kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Civil Közoktatási Platform (CKP) a kormánytól.
Az elmúlt napokban a PSZ, a CKP és a PDSZ úgy érzte, hogy a rendkívüli helyzetben a szakszervezetek észrevételeit, javaslatait a járvány előtti időszakhoz képest nagyobb arányban vették figyelembe az oktatás irányítói. Ezért arra kérik a kormányt, közösen tegyék félre a vészhelyzethez szorosan nem kapcsolódó vitás ügyeket, és azokra a problémákra koncentráljanak, amelyek a koronavírus miatt új, váratlan és nehéz helyzetbe hozzák a tanárokat, a diákokat és a szülőket.
Kérik a döntéshozókat, hogy halasszák el a Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2020 szeptember elsejére tervezett bevezetését. A bevezetésre szánt idő ugyanis rendkívül rövid és a digitális oktatás miatt nem jut elegendő idő a felkészülésre. Szintén a NAT bevezetésének felfüggesztése mellett szól, hogy a rendkívüli helyzetben szerzett tartalmi, módszertani tapasztalatok később beépíthetők lennének az új alaptantervbe. Ezzel szorosan összekapcsolódik a tankönyvrendelés kérdése is. A tankönyvrendelés ugyanis ezekben a hetekben lenne aktuális, viszont az új és módosított tankönyvek még nem készültek el. Ahogy arról korábban már mi is írtunk, a könyveket látatlanban kellene megrendelni, és ez már önmagában is komoly feszültséget okoz, melyet egyetlen intézkedéssel, az alaptanterv bevezetésének elhalasztásával lehetne enyhíteni.
A másik egyre sürgetőbb kérdés az érettségi és a szakmai vizsgák ügye. A szakszervezetek fontosnak tartják, hogy az alternatív vizsgaidőpontok meghatározásába és a vizsgák esetleges újszerű lebonyolításának kidolgozásába az oktatási irányító feltétlenül vonják be az érintetteket is – vagyis a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket és a diákság képviselőit.
A levelükben arra is kitérnek, hogy a szakképzés átalakítását is fel kellene függeszteni. Úgy gondolják, különösen feszültségkeltő harmincezer ember munkajogi helyzetének átalakítása egy olyan időszakban, amikor egyébként is rendkívüli munkajogi intézkedéseket kellett már, s minden bizonnyal még kell is tenni. A munkajogi változásokon kívül szükségesnek látják az egyéb szabályok, rendelkezések hatálybaléptetésének újragondolását, ami értelmezésük szerint nem jelentené minden pont elhalasztását – az új ösztöndíjrendszer bevezetését, illetve a kerettantervektől való eltérés lehetőségét ugyanis támogatják.
Végezetül arra is kérik a kormányt, hogy figyeljenek speciális nevelésű igényű, a nehéz sorsú családokban élő gyerekekre, nehogy ellátás nélkül maradjanak, és számukra is biztosítsák a távoktatás hatékony formáját, az értékelésük pedig igazodjon a sajátos helyzetükhöz.
Fizetés nélkül maradt tanárok és feleslegesen ügyelő igazgatók: a PDSZ sürgős változtatást követel
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levelében hívja fel a figyelmet a veszélyhelyzetben felesleges kockázatot jelentő problémákra.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
