A NAT bevezetésének elhalasztását és azonnali érettségi alternatívákat kérnek az oktatási szervezetek

Többek között a Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2020 szeptember elsejére tervezett bevezetésének elhalasztását, a szakképzés átalakításának felfüggesztését és az érettségi, valamint a szakmai vizsgák alternatíváinak sürgős kidolgozását kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Civil Közoktatási Platform (CKP) a kormánytól.

  • Eduline

Az elmúlt napokban a PSZ, a CKP és a PDSZ úgy érzte, hogy a rendkívüli helyzetben a szakszervezetek észrevételeit, javaslatait a járvány előtti időszakhoz képest nagyobb arányban vették figyelembe az oktatás irányítói. Ezért arra kérik a kormányt, közösen tegyék félre a vészhelyzethez szorosan nem kapcsolódó vitás ügyeket, és azokra a problémákra koncentráljanak, amelyek a koronavírus miatt új, váratlan és nehéz helyzetbe hozzák a tanárokat, a diákokat és a szülőket.

Kérik a döntéshozókat, hogy halasszák el a Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2020 szeptember elsejére tervezett bevezetését. A bevezetésre szánt idő ugyanis rendkívül rövid és a digitális oktatás miatt nem jut elegendő idő a felkészülésre. Szintén a NAT bevezetésének felfüggesztése mellett szól, hogy a rendkívüli helyzetben szerzett tartalmi, módszertani tapasztalatok később beépíthetők lennének az új alaptantervbe. Ezzel szorosan összekapcsolódik a tankönyvrendelés kérdése is. A tankönyvrendelés ugyanis ezekben a hetekben lenne aktuális, viszont az új és módosított tankönyvek még nem készültek el. Ahogy arról korábban már mi is írtunk, a könyveket látatlanban kellene megrendelni, és ez már önmagában is komoly feszültséget okoz, melyet egyetlen intézkedéssel, az alaptanterv bevezetésének elhalasztásával lehetne enyhíteni.

A másik egyre sürgetőbb kérdés az érettségi és a szakmai vizsgák ügye. A szakszervezetek fontosnak tartják, hogy az alternatív vizsgaidőpontok meghatározásába és a vizsgák esetleges újszerű lebonyolításának kidolgozásába az oktatási irányító feltétlenül vonják be az érintetteket is – vagyis a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket és a diákság képviselőit.

A levelükben arra is kitérnek, hogy a szakképzés átalakítását is fel kellene függeszteni. Úgy gondolják, különösen feszültségkeltő harmincezer ember munkajogi helyzetének átalakítása egy olyan időszakban, amikor egyébként is rendkívüli munkajogi intézkedéseket kellett már, s minden bizonnyal még kell is tenni. A munkajogi változásokon kívül szükségesnek látják az egyéb szabályok, rendelkezések hatálybaléptetésének újragondolását, ami értelmezésük szerint nem jelentené minden pont elhalasztását – az új ösztöndíjrendszer bevezetését, illetve a kerettantervektől való eltérés lehetőségét ugyanis támogatják.

Végezetül arra is kérik a kormányt, hogy figyeljenek speciális nevelésű igényű, a nehéz sorsú családokban élő gyerekekre, nehogy ellátás nélkül maradjanak, és számukra is biztosítsák a távoktatás hatékony formáját, az értékelésük pedig igazodjon a sajátos helyzetükhöz.

Fizetés nélkül maradt tanárok és feleslegesen ügyelő igazgatók: a PDSZ sürgős változtatást követel

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levelében hívja fel a figyelmet a veszélyhelyzetben felesleges kockázatot jelentő problémákra.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.