Kérhet-e a tesitanár videót a diákoktól a jobb jegyért? Baltay Leventével, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédjével beszélgettünk a kérdésről.
Múlt héten kérdeztük meg a véleményeteket arról, szerintetek kérhet-e videót a diákoktól a testneveléstanár. A kérdést egy középiskolás diák tette fel nekünk, ugyanis tesitanáruk úgy kéri számon tőlük az órai gyakorlatokat, hogy azt zenére vegyék fel és videóban küldjék el neki. Az említett esetet bonyolítja, hogy azok, akik a feladatot nem teljesítik, rosszabb jegyet kapnak, a videó nélküli felállás pedig csak a kettesre elég.
A kérdésre hozzánk is sok komment érkezett, többen természetesnek vették ezt a számonkérést, de olyanok is voltak, akik nem értettek egyet a módszerrel. Olyan szülő is volt, aki azért ellenezte a videós megoldást, mert nem tudta elképzelni, hogy a gyereke ezt megfelelően tudja teljesíteni egy panellakás kis szobájában - egyszerűen fizikai képtelenségnek tartotta.
Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje az Eduline-nak elmondta, szerinte a fenti módszer nem a legjobb választás a számonkérésre. Fontos lenne, hogy a diákok mondhassak nemet erre a feladatra úgy, hogy közben ne érje őket semmilyen hátrány - mondta az ügyvéd, hozzátéve: hiszen, ha kettesnél jobb jegy csak a videó elküldésével szerezhető, minden diák, aki ezt nem teszi meg vagy nem tudja megtenni, hátrányba kerül.
A hozzánk forduló diákban tehát nem véletlenül merült fel a kérdés, hogy vajon nem szabály- vagy jogsértő ezt kötelezővé tenni. Baltay Levente elmondta, a tanárok egyáltalán nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat, és biztosítaniuk kellene más módszert a számonkérésre, amellyel ugyanolyan eséllyel indulnának a jobb jegyért, mint az eredeti feladattal.
Több sebből vérzik a történet - hangsúlyozta az ügyvéd, aki szerint ebben a helyzetben, ha a diák úgy dönt, hogy nem küld videót a testnevelés gyakorlatról, akkor őt hátrány éri, ugyanis rosszabb jegyet kap. Ha pedig úgy dönt, hogy mégis küld videófelvételt, valójában azt sem teljesen önként teszi, ugyanis, ha egy apró nyomás is van a kérés mögött – vagy egyenesen kötelező -, az már nem nevezhető önkéntes döntésnek - jegyezte meg.
Azóta több olvasói levél is érkezett hozzánk hasonló esetről: „lányom 10. osztályos, tőlük is hasonló videófelvételt kérnek a végrehajtott testnevelés feladatokról. Emellett 3 oldalas fogalmazást az olimpiai ötkarika színeiről” - írta egy szülő. Majd egy másik levélből az is kiderült: a tesitanár osztályozó vizsgával is fenyegetőzik.
Akkor van megoldás a helyzetre? Baltay Levente azt tanácsolja, egyszerűen nemet kell mondaniuk a feladatra azoknak a diákoknak - akár a szülői közreműködéssel -, akik úgy érzik, ez a feladat kellemetlen számukra. A tanárnak pedig be kell látnia, ez nem a legjobb módszer és helyette mást kell kitalálnia.
Online vizsga?
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg a diákok, tanárok jogait szem előtt tartva. Az online osztályozó vizsgával kapcsolatban például már megszólalt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Kiderült, hogy a jelenlegi helyzetben tantermen kívül is meg lehet ezeket a vizsgákat tartani. „Ez azt jelenti, hogy a helyben preferált módon a személyes megjelenést nem feltétlenül igénylő számonkérési és értékelési forma (pl. videókonferencia, de akár projektmunka, írásos beszámoló) alkalmazása javasolt” – írják állásfoglalásukban.
Vannak diákok, akik inkább járnának nyáron tovább iskolába, minthogy ez így menjen tovább
Mit tapasztal egy-egy tanár és szülő, hogyan működik az új, távoktatási rendszer az ő szemszögükből? Újabb olvasói véleményekről számolunk be, amelyekből mindez kiderül.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
