A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sürgős egyeztetést kér az óvodák fenntartóitól a jelenlegi helyzetben. Nincsenek egységes intézkedések és ezek feszültséget keltenek.
Az óvodákban jelenleg egymástól eltérő intézkedések vannak érvényben, melyek ellentmondásosak, és feszültséget keltenek a dolgozókban és a szülőkben is – olvasható a PDSZ közleményében.
A PDSZ-hez folyamatosan érkeznek munkavállalói észrevételek, panaszok. Tapasztalataik szerint ez azt jelent, hogy sem az otthoni munka feltételeinek megteremtésében nem járnak élen bizonyos intézmények, sem ezzel szoros összefüggésben a Maradj otthon!- elvárás kiteljesedését nem segítik, továbbá a munkavállalók érdekeit sem gondolják minden településen egyformán fontosnak.
A PDSZ véleménye a veszélyhelyzet kihirdetése óta következetesen az, hogy az óvodapedagógusi munkakörhöz tartotó feladatok jelentős része ellátható otthoni munkával. A szakszervezet közétett egy cikket, mellyel alátámasztják álláspontjukat.
Több esetben kapnak hírt arról, hogy az óvodai dolgozókat a munkáltató átirányítja más munkahelyre vagy munkakörbe. Bár az átirányítás 44 munkanapra teljességgel jogszerű módszer, jelen helyzetben olyan munkavállalók számára, akiknek a munkavégzése távmunka formájában is megoldható teljességgel elfogadhatatlan – írják nyílt levelükben. A beérkező panaszok arról tudósítanak, hogy az óvónők több önkormányzatnál, átirányítással különféle szociális jellegű munkára lettek kötelezve.
Koronavírus az oktatásban: itt vannak az első hét legfontosabb döntései
Nehéz héten vagyunk túl, sok mindenről született már döntés a koronavírus-helyzet miatt, természetesen a megválaszolatlan kérések száma sem lett kevesebb. Összeszedtük, miben döntött már az oktatási kormányzat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
