A minisztérium szerint rendben zajlik az átállás a szakképzésben is

A KRÉTA rendszerben szakképzéseknél feltöltött házifeladatok száma a korábbi átlagos 2000-ről 3900-ra nőtt, és további élénkülés várható - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-vel.

  • Eduline/MTI

Hangsúlyozták, hogy az IMT fenntartása alatt álló szakképzési intézményekben gyors ütemben zajlik az átállás a tantermen kívüli, digitális oktatási rendre. A tanulók és az oktatók kiértesítése időben megtörtént, a tanügyi rendszerben a korábbi időszakhoz képest jelentősen megnövekedett aktivitás tapasztalható.

A közleményben felidézik, hogy tanulók és hozzátartozók védelme érdekében 2020. március 16-tól visszavonásig  tantermen kívüli oktatási rend van érvényben a szakképzésben is. A közismereti és szakmai elméleti tananyagot digitális oktatás formájában sajátíthatják el a tanulók. Az átállást az ITM szerint megkönnyíti, hogy a tanárok többsége eddig is rendszeresen használta munkájához a digitális platformokat.

A szakképző intézményekben is alkalmazott Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) az első adatok alapján jól vizsgázott - írják. A rendszerben a tanárok követhető módon tudnak feladatokat kiadni, üzeneteket küldeni és teszteket feltölteni.

A KRÉTA rendszerben korábban egy átlagos munkanapon összesen 10 ezer házi feladatot rögzítettek a tanulóknak, kedden ez a szám 33 ezer fölé emelkedett. A szakképzés esetében a feltöltött házifeladatok száma a korábbi átlagos 2000-ről 3900-ra nőtt, és további élénkülés várható. A feltöltött kérdőívek száma egyetlen nap alatt érte el az eddigi éves mértéket, az átlagos 700-at. Míg az elmúlt egy évben a szakképzéssel kapcsolatban naponta hozzávetőleg 200 üzenetet küldtek, addig kedden több mint 2100 üzenet jutott el a diákokhoz, szülőkhöz a KRÉTA rendszeren keresztül - tájékoztatott az ITM.

A tantermen kívüli, digitális munkarendre 2020. március 18-ig kell részletes eljárásrendet kialakítaniuk a szakképzési centrumok vezetőinek. A minisztérium az intézmények bevonásával dolgozik a tantermen kívüli oktatás feltételeinek megteremtésén, ezzel biztosítva, hogy minden tanuló sikeresen zárhassa a tanévet - írja az ITM közleményében.

Így zajlik a digitális oktatás az iskolákban

A tantestületek napok óta azon dolgoznak, hogy minél zökkenőmentesebben menjen az átállás a digitális oktatásra. Sok helyen már sikerült is elkezdeni a távoktatást. Azonban ennek a helyzetnek is megvannak a veszélyei, ugyanis a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan tovább növekednek.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.