A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint követni kellene a szomszédos országok példáját, és a rendkívüli szünet elrendelése lenne a megoldás. Mivel a távoktatás lehetősége adott, később a tanulás-tanítás is tovább folytatható távoktatás formájában. Emiatt is gondolják úgy, csupán pánikkeltésre valók a tanév ismétlésével és a tanárok fizetésmegvonásáról szóló hírek.
A PDSZ nyílt levelet fogalmazott meg az Operatív Törzshöz (amelyet a koronavírus elleni küzdelem érdekében hoztak létre).
A szakszervezet továbbra is úgy véli, a szomszédos országok többségének gyakorlatát kellene követni Magyarországon is, és mielőbb rendkívüli szünetett kell elrendelni a nevelési és oktatási intézményekben. Azt kérik, legalább azokban az iskolákban, ahol a tanulók, szülők vagy tanárok valamelyike már érintett a vírus tekintetében, zárják be az intézményt. Mint kiderült, ilyen iskola már van is Magyarországon.
Levelükben úgy fogalmaznak, ha nem reagálnak az említett felvetéseikre, a szülőket fogják megkérni arra, hogy igazolják gyerekük távollétét. Ahol pedig van a szülői igazolásoknak felső határa, ott szükség lenne módosítani a házirenden - teszik hozzá.
Pánikkeltés
Arról is írnak, a felmerült kötelező tanév ismétlése, és a tanárok fizetés nélküli szabadságra küldése mindenféle jogi alapot nélkülöznek, csupán pánikkeltésre valók. A szabályok szerint egy hosszú rendkívüli szünet elrendelése esetén a jelenleg hat napos tanítási hét bevezetése, és a tanév rendjének megváltoztása lehetne egyedüli megoldás. Egy vagy több hónapos szünet esetén törvénymódosítással kellene megteremteni a távoktatás törvényi feltételeit, aminek egyébként adottak a feltételei - teszik hozzá.
A tanárok munkajogi helyzete - távoktatás esetén - pedig tulajdonképpen ugyanaz lenne, mintha iskolában végeznék munkájukat. Így a fizetés megvonása sem megalapozott indok véleményük szerint.
CKP: nem fogadhatjuk el, hogy a szabályok betartása fontosabb legyen a veszélyeztetettek védelménél
A Civil Közoktatási Platform (CKP) felháborítónak tartja, hogy az aktuális járványügyi helyzetben a tanórák megtartása fontosabb, mint a megfelelő intézkedések elindítása, vagyis a veszélyeztetett diákok, tanárok védelmével kapcsolatos intézkedések.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
