A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint követni kellene a szomszédos országok példáját, és a rendkívüli szünet elrendelése lenne a megoldás. Mivel a távoktatás lehetősége adott, később a tanulás-tanítás is tovább folytatható távoktatás formájában. Emiatt is gondolják úgy, csupán pánikkeltésre valók a tanév ismétlésével és a tanárok fizetésmegvonásáról szóló hírek.
A PDSZ nyílt levelet fogalmazott meg az Operatív Törzshöz (amelyet a koronavírus elleni küzdelem érdekében hoztak létre).
A szakszervezet továbbra is úgy véli, a szomszédos országok többségének gyakorlatát kellene követni Magyarországon is, és mielőbb rendkívüli szünetett kell elrendelni a nevelési és oktatási intézményekben. Azt kérik, legalább azokban az iskolákban, ahol a tanulók, szülők vagy tanárok valamelyike már érintett a vírus tekintetében, zárják be az intézményt. Mint kiderült, ilyen iskola már van is Magyarországon.
Levelükben úgy fogalmaznak, ha nem reagálnak az említett felvetéseikre, a szülőket fogják megkérni arra, hogy igazolják gyerekük távollétét. Ahol pedig van a szülői igazolásoknak felső határa, ott szükség lenne módosítani a házirenden - teszik hozzá.
Pánikkeltés
Arról is írnak, a felmerült kötelező tanév ismétlése, és a tanárok fizetés nélküli szabadságra küldése mindenféle jogi alapot nélkülöznek, csupán pánikkeltésre valók. A szabályok szerint egy hosszú rendkívüli szünet elrendelése esetén a jelenleg hat napos tanítási hét bevezetése, és a tanév rendjének megváltoztása lehetne egyedüli megoldás. Egy vagy több hónapos szünet esetén törvénymódosítással kellene megteremteni a távoktatás törvényi feltételeit, aminek egyébként adottak a feltételei - teszik hozzá.
A tanárok munkajogi helyzete - távoktatás esetén - pedig tulajdonképpen ugyanaz lenne, mintha iskolában végeznék munkájukat. Így a fizetés megvonása sem megalapozott indok véleményük szerint.
CKP: nem fogadhatjuk el, hogy a szabályok betartása fontosabb legyen a veszélyeztetettek védelménél
A Civil Közoktatási Platform (CKP) felháborítónak tartja, hogy az aktuális járványügyi helyzetben a tanórák megtartása fontosabb, mint a megfelelő intézkedések elindítása, vagyis a veszélyeztetett diákok, tanárok védelmével kapcsolatos intézkedések.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
