Maruzsa Zoltán: "Azt állítani, hogy nem volt egyeztetés, hazugság"

"Az elmúlt két évtizedben sok iskola a csökkenő tanulólétszámra rea­gált azzal, hogy bővítette a tantárgyi kínálatot, az órarendek túlzsúfolásának azonban gátat szab a módosított Nemzeti alaptanterv, amely évfolyamonként maximálja a tanulók terhelhetőségét" – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek a köznevelésért felelős államtitkár.

"Számítottunk arra, hogy egy ilyen súlyú dokumentum, mint a Nemzeti alaptanterv, nem kerülheti ki a kritikai, politikai vitákat."

- mondta el az államtitkár. Szerinte a támadás és bírálat elsősorban az identitásképző tantárgyak, a történelem- és a magyartananyag esetén jelenik meg, legmarkánsabban a magyar irodalomnál. "Ez nem ért minket váratlanul, Miklósi Lászlóék (Történelemtanárok Egylete) a kormány oktatási intézkedéseiről nyilvánosan még soha nem nyilatkoztak pozitívan, és a Magyartanárok Egyesülete sem halmozott el bennünket a dicséreteivel 2010 óta; ők kezdték a kritikát, aztán többen átvették" - mondta Maruzsa Zoltán. Az államtitkár szerint az sem okozott nekik meglepetést, hogy melyik vidéki városokban álltak ki a NAT ellen a tanárok és a diákok.

Akkor most 45 vagy 150?

Az államtitkár szerint a NAT-ot és a kerettanterveket szűken számolva is mintegy százötvenen írták. "Csépe Valéria professzor asszony első csapata nagyjából száz főből állt, majd amikor Hajnal Gabriella miniszteri biztosként átvette a koor­dinációs feladatokat, további mintegy negyven kolléga kapcsolódott be a napi munkába" - mondta.

"Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden tantárgy esetén összeállt egy három-nyolc fős szakmai bizottság, amely az adott iskolai szakasz (például matematika 1–4. évfolyam) tantervének kidolgozását elvégezte. Az elkészült dokumentumhoz pedig további többszázas nagyságrendben érkeztek külső szakmai javaslatok, észrevételek, amelyek közül a szakértők sokat beépítettek. 2018 őszén vált nyilvánossá az első verzió, bárki észrevételezhette. Aki nekünk írt, azt minden esetben megválaszoltuk. Azt állítani, hogy nem volt egyeztetés, hazugság."

- hangsúlyozta a politikus. A választható órákról és a kerettantervekről azt mondta: húszszázaléknyi szabad órakerete marad a tanároknak, ez pedig pontosan tízzel több, mint eddig, "vagyis lényegében megduplázódik a pedagógusok lehetősége arra, hogy saját témákat vigyenek be az óráik­ra." Továbbá szerinte jó hír, hogy a diákok terhei ezzel együtt is csökkennek, "hiszen most minden évfolyamon megadja a NAT, hogy heti hány órája lehet a diáknak."

Frissítés:

Közleményben cáfolja Maruzsa Zoltán államtitkár állítását a Történelemtanárok Egylete miszerint: “…Miklósi Lászlóék (Történelemtanárok Egylete) a kormány oktatási intézkedéseiről nyilvánosan még soha nem nyilatkoztak pozitívan...". Illetve az államtitkár szerint „hazugság, hogy nem volt egyeztetés”.

A NAT jelenlegi változata előtt nem volt egyeztetés - írja a TTE közleményben. Hozzáteszik: a 2018-ban elkészült tervezetről társadalmi-szakmai vita volt, ennek kapcsán ezt írták: „örömmel vesszük, hogy hosszú évek ellentétes gyakorlata után a szakmai szervezetektől elemzés készítését kérik a jelenleg Magyarországon érvényes tantervi-tartalmi szabályozókról (Nemzeti alaptanterv, kerettantervek) a szervezet profiljához kapcsolódó témakörben. A NAT fejlesztési feladatai többnyire korszerűek. A visszatérő/ismétlődő és hosszmetszeti témák teljes mértékben támogatandók."

Hozzáteszik a Történelemtanárok Egyletének 2020. január 31-én megjelent állásfoglalásában az új Nemzeti Alaptanterv szövegéről is kiemelték a pozitív, támogatandó részeket. Szerintük ha támogatható volt egy kormányzati intézkedés, mindig megtették. Ugyanakkor azt is elmondták (a fenti állásfoglalásokban is), mit nem tartanak elfogadhatónak. Álláspontjuk szerint egy szakmai civil szervezetnek ez a feladata.

A Történelemtanárok Egyletének teljes állásfoglalását itt olvashatjátok el.