ESZME: "nemcsak az új, hanem a jelenlegi NAT-ot is vissza kell vonni"

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) szerint nemcsak az új, hanem a jelenlegi NAT-ot is vissza kell vonni.

  • Eduline

Az ESZME közleménye szerint a változást akár úgy is ki lehetne kényszeríteni, hogy az állami oktatási intézmények nem nyitnak ki 2020. szeptember 1. után határozatlan ideig. Hozzáteszik: bármely ilyen akció esetében vállalják a tömeges szülői csatlakozás és támogatás megszervezését, az ehhez szükséges lépések módszertani támogatását.

Szerintük „olyan pedagógusok tesznek most semmire sem kötelező nyilatkozatokat a NAT-tal szembeni tiltakozásukról, akik 2013 szeptembere óta működtetői a gyerekeket testileg és lelkileg is a végletekig terhelő jelenlegi tantervek alapján működő iskoláknak.” Kiemelik, az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésének elhalasztását követelő kezdeményezések mellé nem fognak odaállni, "amíg azok egyben nem követelik a jelenleg hatályos tanterv visszavonását is."

Az ESZME „egyetlen országos szülői szervezetként, egyben nemzetközi oktatási hálózatok tagjaként” készen áll a pedagógusok követeléseinek támogatására - áll a közleményükben -, ha azok kiindulópontja a gyerek, a gyerek érdeke. Szerintük nem lehetetlen visszaállítani a 2013 előtti helyi tantervek alapján a tanítást akár fél év alatt is.

Mindezt úgy képzelik, hogy a felsőbb évfolyamokon a már ledarált tananyag helyén felszabadult időt képesség és készségfejlesztésre, a XXI. században szükséges tudás, a kritikus gondolkodás, együttműködés, tanulásmódszertan, kommunikáció, digitális állampolgárság és más területek fejlesztésére lehessen fordítani.

Várják azokat a pedagógusokat, akik készek a közösségi média vagy az utca, esetleg az állásukat nem veszélyeztető és szigorúan az engedélyezett keretek között maradó esetleges sztrájk mellett az iskolában is lépni, rendkívüli szülői értekezleteken, szakmai érvekkel felvértezve együttműködést kínálni és kérni - áll a közleményben.

Maruzsa Zoltán: mi azt állítjuk, hogy csökkent a tananyag

Alacsony bérek, tanárhiány, óraterhek és több mint 1500 egyházi iskolákban tanító pedagógus írta alá azt az állásfoglalást, mely a komoly oktatási problémára hívja fel a figyelmet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.