ESZME: "nemcsak az új, hanem a jelenlegi NAT-ot is vissza kell vonni"

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) szerint nemcsak az új, hanem a jelenlegi NAT-ot is vissza kell vonni.

  • Eduline

Az ESZME közleménye szerint a változást akár úgy is ki lehetne kényszeríteni, hogy az állami oktatási intézmények nem nyitnak ki 2020. szeptember 1. után határozatlan ideig. Hozzáteszik: bármely ilyen akció esetében vállalják a tömeges szülői csatlakozás és támogatás megszervezését, az ehhez szükséges lépések módszertani támogatását.

Szerintük „olyan pedagógusok tesznek most semmire sem kötelező nyilatkozatokat a NAT-tal szembeni tiltakozásukról, akik 2013 szeptembere óta működtetői a gyerekeket testileg és lelkileg is a végletekig terhelő jelenlegi tantervek alapján működő iskoláknak.” Kiemelik, az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésének elhalasztását követelő kezdeményezések mellé nem fognak odaállni, "amíg azok egyben nem követelik a jelenleg hatályos tanterv visszavonását is."

Az ESZME „egyetlen országos szülői szervezetként, egyben nemzetközi oktatási hálózatok tagjaként” készen áll a pedagógusok követeléseinek támogatására - áll a közleményükben -, ha azok kiindulópontja a gyerek, a gyerek érdeke. Szerintük nem lehetetlen visszaállítani a 2013 előtti helyi tantervek alapján a tanítást akár fél év alatt is.

Mindezt úgy képzelik, hogy a felsőbb évfolyamokon a már ledarált tananyag helyén felszabadult időt képesség és készségfejlesztésre, a XXI. században szükséges tudás, a kritikus gondolkodás, együttműködés, tanulásmódszertan, kommunikáció, digitális állampolgárság és más területek fejlesztésére lehessen fordítani.

Várják azokat a pedagógusokat, akik készek a közösségi média vagy az utca, esetleg az állásukat nem veszélyeztető és szigorúan az engedélyezett keretek között maradó esetleges sztrájk mellett az iskolában is lépni, rendkívüli szülői értekezleteken, szakmai érvekkel felvértezve együttműködést kínálni és kérni - áll a közleményben.

Maruzsa Zoltán: mi azt állítjuk, hogy csökkent a tananyag

Alacsony bérek, tanárhiány, óraterhek és több mint 1500 egyházi iskolákban tanító pedagógus írta alá azt az állásfoglalást, mely a komoly oktatási problémára hívja fel a figyelmet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.