ESZME: "nemcsak az új, hanem a jelenlegi NAT-ot is vissza kell vonni"

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) szerint nemcsak az új, hanem a jelenlegi NAT-ot is vissza kell vonni.

  • Eduline

Az ESZME közleménye szerint a változást akár úgy is ki lehetne kényszeríteni, hogy az állami oktatási intézmények nem nyitnak ki 2020. szeptember 1. után határozatlan ideig. Hozzáteszik: bármely ilyen akció esetében vállalják a tömeges szülői csatlakozás és támogatás megszervezését, az ehhez szükséges lépések módszertani támogatását.

Szerintük „olyan pedagógusok tesznek most semmire sem kötelező nyilatkozatokat a NAT-tal szembeni tiltakozásukról, akik 2013 szeptembere óta működtetői a gyerekeket testileg és lelkileg is a végletekig terhelő jelenlegi tantervek alapján működő iskoláknak.” Kiemelik, az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésének elhalasztását követelő kezdeményezések mellé nem fognak odaállni, "amíg azok egyben nem követelik a jelenleg hatályos tanterv visszavonását is."

Az ESZME „egyetlen országos szülői szervezetként, egyben nemzetközi oktatási hálózatok tagjaként” készen áll a pedagógusok követeléseinek támogatására - áll a közleményükben -, ha azok kiindulópontja a gyerek, a gyerek érdeke. Szerintük nem lehetetlen visszaállítani a 2013 előtti helyi tantervek alapján a tanítást akár fél év alatt is.

Mindezt úgy képzelik, hogy a felsőbb évfolyamokon a már ledarált tananyag helyén felszabadult időt képesség és készségfejlesztésre, a XXI. században szükséges tudás, a kritikus gondolkodás, együttműködés, tanulásmódszertan, kommunikáció, digitális állampolgárság és más területek fejlesztésére lehessen fordítani.

Várják azokat a pedagógusokat, akik készek a közösségi média vagy az utca, esetleg az állásukat nem veszélyeztető és szigorúan az engedélyezett keretek között maradó esetleges sztrájk mellett az iskolában is lépni, rendkívüli szülői értekezleteken, szakmai érvekkel felvértezve együttműködést kínálni és kérni - áll a közleményben.

Maruzsa Zoltán: mi azt állítjuk, hogy csökkent a tananyag

Alacsony bérek, tanárhiány, óraterhek és több mint 1500 egyházi iskolákban tanító pedagógus írta alá azt az állásfoglalást, mely a komoly oktatási problémára hívja fel a figyelmet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.