ESZME: "nemcsak az új, hanem a jelenlegi NAT-ot is vissza kell vonni"

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) szerint nemcsak az új, hanem a jelenlegi NAT-ot is vissza kell vonni.

  • Eduline

Az ESZME közleménye szerint a változást akár úgy is ki lehetne kényszeríteni, hogy az állami oktatási intézmények nem nyitnak ki 2020. szeptember 1. után határozatlan ideig. Hozzáteszik: bármely ilyen akció esetében vállalják a tömeges szülői csatlakozás és támogatás megszervezését, az ehhez szükséges lépések módszertani támogatását.

Szerintük „olyan pedagógusok tesznek most semmire sem kötelező nyilatkozatokat a NAT-tal szembeni tiltakozásukról, akik 2013 szeptembere óta működtetői a gyerekeket testileg és lelkileg is a végletekig terhelő jelenlegi tantervek alapján működő iskoláknak.” Kiemelik, az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésének elhalasztását követelő kezdeményezések mellé nem fognak odaállni, "amíg azok egyben nem követelik a jelenleg hatályos tanterv visszavonását is."

Az ESZME „egyetlen országos szülői szervezetként, egyben nemzetközi oktatási hálózatok tagjaként” készen áll a pedagógusok követeléseinek támogatására - áll a közleményükben -, ha azok kiindulópontja a gyerek, a gyerek érdeke. Szerintük nem lehetetlen visszaállítani a 2013 előtti helyi tantervek alapján a tanítást akár fél év alatt is.

Mindezt úgy képzelik, hogy a felsőbb évfolyamokon a már ledarált tananyag helyén felszabadult időt képesség és készségfejlesztésre, a XXI. században szükséges tudás, a kritikus gondolkodás, együttműködés, tanulásmódszertan, kommunikáció, digitális állampolgárság és más területek fejlesztésére lehessen fordítani.

Várják azokat a pedagógusokat, akik készek a közösségi média vagy az utca, esetleg az állásukat nem veszélyeztető és szigorúan az engedélyezett keretek között maradó esetleges sztrájk mellett az iskolában is lépni, rendkívüli szülői értekezleteken, szakmai érvekkel felvértezve együttműködést kínálni és kérni - áll a közleményben.

Maruzsa Zoltán: mi azt állítjuk, hogy csökkent a tananyag

Alacsony bérek, tanárhiány, óraterhek és több mint 1500 egyházi iskolákban tanító pedagógus írta alá azt az állásfoglalást, mely a komoly oktatási problémára hívja fel a figyelmet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.