A PSZ még az új Nemzeti alaptanterv megjelenésekor nyilatkozott, hogy szerintük túlságosan későn hozták nyilvánosságra a dokumentumot - emiatt kapkodás várható a következő időszakban, aminek a tanárok és a diákok lesznek áldozatai -, valamint a széleskörű szakmai vita hiányának is hangot adtak. Most azonban további aggályaikat fogalmazták meg sajtóközleményükben.
Mi alapján írták az új alaptantervet?
Az érvényben lévő törvény szerint az oktatásért felelős miniszter rendszeresen, de legalább ötévenként értékeli többek között a NAT bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén kezdeményezi a kormánynál a módosítást - hívják fel a figyelmet. A PSZ azt írja, ez a mai napig nem készült el, így felmerül a kérdés: mi alapján írhattak egyáltalán új, módosított Nemzeti alaptantervet?
A szakszervezet kéri, hogy a 2018 őszén nyilvánosságra került tervezet - amelynek első 50 oldalát nem vette át az új NAT - szerint módosítsák a mostani változatot. Az a rész ugyanis véleményük szerint megfelelt volna a 21. század kihívásainak. Sajnálattal teszik hozzá, hogy az említett, két éve megfogalmazott javaslatainak túlnyomó részét nem vették figyelembe az új összeállításánál.
A heti egy tanóracsökkenés még jelképesnek is kevés
- írják a tananyagok és tanórák kapcsán, hozzátéve: egyes tantárgyaknál még több lexikális tananyagot írnak elő a kerettantervekben, holott a tananyag radikális csökkentésre lett volna szükség. Ezzel együtt pedig a szegregáció sem csökken és az egyénre szabott oktatásnak sem engednek teret, ugyanis ugyanazt lenne kötelező tanítani egy elitgimnáziumban, mint egy szegregált iskolában. A tanterv arra sem ad választ, hogy a PISA-mérésekben alulteljesítő diákokat hogyan tudja az oktatási rendszer értő olvasásra, szövegértelmezésre megtanítani. A gazdaság számára ez sokkal fontosabb kérdés, mint az írók műveiről szóló vita, amivel csak újabb feszültséget gerjesztettek a tanárok körében - teszik hozzá.
Bár a digitális kultúra oktatás bevezetését jó lépésnek tartják, a hit- és erkölcstan oktatásáról megjegyzik: továbbra is feleslegesek, eltörlésükkel csökkenthetők lennének a tanulók terhei. A mindennapos testnevelésről azt gondolják, az órákhoz szükséges feltételek továbbra sem adottak, heti 3 testnevelésórával és a tanítási időn kívüli tömegsport támogatásával a diákok felszabadulhatnának.
A tanárhiány "eltakarása"
A kerettantervek a tanítási órák több mint 80 százalékát szabályozzák, így nem marad kellő mozgástere a tanároknak - írják. A tanárhiányt pedig csupán eltakarnák az összevont természettudományos órákkal, hiszen ez alapján például a kémiatanár taníthat fizikát és fordítva is. Ezt csak akkor tudná támogatni a PSZ, ha a tanárképzést hozzáigazították volna ehhez a szemlélethez, illetve a pedagógusok átképzése is elkezdődött volna. Ez utóbbi véleményük szerint nem tűr halasztást.
Szerintük a NAT nem nevezhető a nemzet alaptantervének, amiért kimaradtak a szakképző intézmények belőle, és nem látszik az átjárhatóság 8. osztály befejezése után. A PSZ arra kéri a kormányt, a Nemzeti alaptantervet és az arra épülő kerettanterveket csak széles körű társadalmi és alapos szakmai vita után vezesse be, vagyis tekintsen el az idei szeptemberi bevezetésétől.
Ágazati szakmai pótléknak jó, béremelésnek kevés a tíz százalék - reagált a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a tegnap beharangozott pedagógusi béremelésre.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
