A korábban megjelent kerettantervek közül hiányzott az élő idegen nyelv tantárgyak leírása - már elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán.
Február végén megjelentek a kerettantervek, amiket a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) vezetnének be és az új NAT alapján készültek. Akkor még nem voltak nyilvánosak az élő idegen nyelv tantárgyak kerettantervei.
A jogszabály alapján az iskola a pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet kell készíteni. A helyi tantervben azonban meg kell nevezni az alapjául szolgáló kerettanterveket.
Az 5-8. évfolyamon az idegen nyelv tanítása szervesen épül a 4. évfolyamon megkezdett nyelvi fejlesztésre, illetve annak eredményeire - áll a kerettantervben. Az 5. évfolyamtól az idegen nyelvi kommunikációra készítik majd fel a diákokat, ezt pedig tanórán kívüli feladatokkal, tevékenységekkel kell segíteni. 5–6. évfolyamon a német nyelv tantárgy alapóraszáma: 204 óra, illetve a 7–8. évfolyamon is 204 az alapóra.
A 9-12. évfolyamról valamennyi általánosságban elmondható, hogy az 5-8. évfolyamon bevezetett témakör szerepel, elemeik azonban jelentősen bővülnek, és egyre árnyaltabban és mélyebben kell őket feldolgozni. A 9–10. évfolyamon az angol nyelv tantárgy alapóraszáma: 204 óra. 11–12. évfolyamon 248 óra.
A középiskolai nyelvtanítás általános céljai között szerepel a közép- és emelt szintű nyelvi érettségi feladatok megoldása, illetve az emelt szintű érettségire készülők "differenciált segítése".
A kerettanterv szerint 11. évfolyamra a diákoknak már B1 nyelvtudással kell érkezniük az első tanult idegen nyelvből, és cél - nyelvtudása további fejlesztése mellett -, hogy legalább a középszintű, de felősoktatási felvételi esetén az emelt szintű érettségi követelményeit is sikeresen teljesítsék. A szakasz végére általános cél a B2 szint. Tehát 12. évfolyam végére mindenkinek a B2 nyelvi szintet kell elérnie, ezen belül a továbbtanulni nem szándékozó tanulónak fel kell készülnie legalább a középszintű idegen nyelvi érettségi követelményeinek sikeres teljesítésére.
Mi a különbség a nyelvvizsgák szintjei között? Infók nyelvtanulóknak
Milyen szintű nyelvvizsgák vannak, és ezekhez milyen szintre kell eljutnia a nyelvtanulóknak? Mutatjuk a különbségeket, és azt is, hogy ezek közül melyik típusra van a legnagyobb szükség a gyakorlatban.
A teljes kerettanterveket felsős diákoknak itt, középiskolásoknak pedig itt találjátok meg.
A középiskolai kémia, vizuális kultúra, mozgókép és médiaismeret továbbra is "feltöltés alatt" áll. Továbbá nem látott még napvilágot sem a gimnáziumok 7–12. évfolyamára, sem a szakképzés területére vonatkozó kerettanterv, illetve hasonlóan elérhetetlenek még az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégium és a Sportiskolai nevelés-oktatás kerettantervei is.
Hiányosan ugyan, de már elérhető az új kerettantervek listája
Megjelentek a kerettantervek, amiket a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) vezetnének be és az új NAT alapján készültek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
