Idegennyelvi kerettantervek: középiskola végére a B2-es szint a cél

A korábban megjelent kerettantervek közül hiányzott az élő idegen nyelv tantárgyak leírása - már elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán.

  • Eduline

Február végén megjelentek a kerettantervek, amiket a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) vezetnének be és az új NAT alapján készültek. Akkor még nem voltak nyilvánosak az élő idegen nyelv tantárgyak kerettantervei.

A jogszabály alapján az iskola a pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet kell készíteni. A helyi tantervben azonban meg kell nevezni az alapjául szolgáló kerettanterveket.

Az 5-8. évfolyamon az idegen nyelv tanítása szervesen épül a 4. évfolyamon megkezdett nyelvi fejlesztésre, illetve annak eredményeire - áll a kerettantervben. Az 5. évfolyamtól az idegen nyelvi kommunikációra készítik majd fel a diákokat, ezt pedig tanórán kívüli feladatokkal, tevékenységekkel kell segíteni. 5–6. évfolyamon a német nyelv tantárgy alapóraszáma: 204 óra, illetve a 7–8. évfolyamon is 204 az alapóra.

A 9-12. évfolyamról valamennyi általánosságban elmondható, hogy az 5-8. évfolyamon bevezetett témakör szerepel, elemeik azonban jelentősen bővülnek, és egyre árnyaltabban és mélyebben kell őket feldolgozni.  A 9–10. évfolyamon az angol nyelv tantárgy alapóraszáma: 204 óra. 11–12. évfolyamon 248 óra.

A középiskolai nyelvtanítás általános céljai között szerepel a közép- és emelt szintű nyelvi érettségi feladatok megoldása, illetve az emelt szintű érettségire készülők "differenciált segítése".

A kerettanterv szerint 11. évfolyamra a diákoknak már B1 nyelvtudással kell érkezniük az első tanult idegen nyelvből, és cél - nyelvtudása további fejlesztése mellett -, hogy legalább a középszintű, de felősoktatási felvételi esetén az emelt szintű érettségi követelményeit is sikeresen teljesítsék. A szakasz végére általános cél a B2 szint. Tehát 12. évfolyam végére mindenkinek a B2 nyelvi szintet kell elérnie, ezen belül a továbbtanulni nem szándékozó tanulónak fel kell készülnie legalább a középszintű idegen nyelvi érettségi követelményeinek sikeres teljesítésére.

Mi a különbség a nyelvvizsgák szintjei között? Infók nyelvtanulóknak

Milyen szintű nyelvvizsgák vannak, és ezekhez milyen szintre kell eljutnia a nyelvtanulóknak? Mutatjuk a különbségeket, és azt is, hogy ezek közül melyik típusra van a legnagyobb szükség a gyakorlatban.

A teljes kerettanterveket felsős diákoknak itt, középiskolásoknak pedig itt találjátok meg.

A középiskolai kémia, vizuális kultúra, mozgókép és médiaismeret továbbra is "feltöltés alatt" áll. Továbbá nem látott még napvilágot sem a gimnáziumok 7–12. évfolyamára, sem a szakképzés területére vonatkozó kerettanterv, illetve hasonlóan elérhetetlenek még az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégium és a Sportiskolai nevelés-oktatás kerettantervei is.

Hiányosan ugyan, de már elérhető az új kerettantervek listája

Megjelentek a kerettantervek, amiket a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) vezetnének be és az új NAT alapján készültek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.