Az egyházi iskolák is csatlakoztak az új NAT elleni tiltakozáshoz

Az egyházi iskolák is tiltakoznak az új NAT ellen.

  • Eduline

Több száz egyházi iskolai tanár névvel felvállalva tiltakozik a jövőre bevezetendő új Nemzeti alaptanterv ellen. Az állásfoglalást, és a névlistát a fővárosi Piarista Gimnázium honlapján lehet elolvasni, amelyet az Index szúrt ki.

A közlemény szerint a szakmai - egész tanártársadalommal létrejövő - konszenzus megteremtése az oktatáspolitika súlyos adóssága a rendszerváltás óta. Továbbá úgy vélik, sürgősen meg kellene teremteni azt a fórumot, ahol a tanterv szakmai vita tárgyát képezheti, nem pedig politikai érdekek eszközeként szolgál.

A magyar oktatás egészének várt megújulását – néhány részterület kivételével – az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek nem segítik, hanem akadályozzák - írják, hozzátéve: a bár korszerűen megfogalmazott célját szerintük ellehetetleníti az alaptantervben és a kerettantervekben előírt hatalmas tananyagmennyiség. Legkirívóbb példaként a magyar irodalmat említik, ahol csökkentett óraszámban kellene az eddiginél is több anyagot megtanítani.

Szerintük addig, amíg a tanárok nem rendelkeznek megfelelő szükséges idővel, energiával, akaraterővel és nem utolsó sorban támogatással, addig minden változás lehetetlen az oktatásban. A kollégák jó része fáradt, reményvesztett, napi szinten kudarcokkal küzd - teszik hozzá.

Válasz a miniszternek: "nem 7, hanem 37 középiskola - összesen 41 iskola tiltakozik"

A Civil Közoktatási Platform pontonként cáfolja a Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének tegnapi nyilatkozatát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.