"Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja"

Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja - mondja a tegnap megjelent kerettantervek kapcsán a Magyartanárok Egyesülete elnöke, Arató László.

  • Eduline

Magyarból a kerettanterven van némi felszíni kozmetikázás, de valójában még rettenetesebb, mint a NAT. 155 oldal – ez már eleve kizárja a tanári szabadságot. Ugyanúgy nem kerettanterv, ahogy a NAT nem alaptanterv, nem kereteket ad, hanem minden négyzetcentimétert teljesen kitölt. Sőt túlcsordul. Kilencedik és tizenkettedik között 117 szerzővel és 269 művel kell kötelezően foglalkozni. A 2012-ben szereplő – szintén irreális – hat helyett tíz életművel! Szép példa ez a kompetenciafejlesztést, differenciálást lehetővé tevő tananyagcsökkentésre vonatkozó állítások álságos voltára

írja Arató László Facebook-oldalán, hozzátéve: az ajánlott szerzőkre és művekre – ide került be Kertész és Ottlik is – a 269 kötelező mű mellett semmiképp sem kerülhet sor, mivel 5-6.-ban kilenc, 7-8.-ban négy óra jut az ifjúsági irodalomra.

De örülhetünk, mert a hazafiasabbá tétel jegyében Juhász Gyulától kikerült a Tápai lagzi, de bekerült a Trianon. Tessék összevetni a két vers minőségét! Jelképes példa, és még sok van ilyen. Petőfi és Arany is hazafiasabbá van téve: Petőfi a Magyar vagyokkal és a Honfidallal, Arany a Kozmopolita költészettel. József Attila külváros-versei természetesen kisöpörtettek, hisz a Külvárosi éj, az Elégia bizonyára jelentéktelen művek. Még rengeteg ilyen apró példa található. Az is igen árulkodó, hogy mindkét oktatási szakaszban megjelenik egy-egy "Vérző Magyarország" című Trianon-fejezet - ahogy 1978 előtt is volt a tantervben és az egyentankönyvben tanácsköztársaság-fejezet. Utazás a múltba, csak az irodalom autonómiáját meggyalázó politikai preferencia más

- folytatja az egyesület elnöke. Arról nem is beszélve - teszi hozzá - hogy a KET törvénysértő is, mert egy miniszteri rendelet nem írhatja felül a kormányrendeletet, ami jogszabály.

A szemlélet korlátoltságának ijesztő példája, hogy az ajánlott (választható) művekre csak akkor kerülhet sor, ha a törzsanyag minden darabját leadtuk. Tehát - ha komolyan veszem - Ady esetében a csak ajánlott Elbocsátó, szép üzenetet nem taníthatom a Léda-versek között, a kötelező Héja-nász az avaron mellett, csak az Emlékezés egy nyáréjszakára és az Őrizem a szemed után. Stb. Praktikus. Persze ezt komolyan venni nem lehet, csak röhögni vagy sírni

- írja Arató László. Végül kijelenti: "ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja".

"Visszakerültek" a NAT-ból eltűnt szerzők: így fog kinézni a magyaróra a középiskolákban

Az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.