"Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja"

Ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja - mondja a tegnap megjelent kerettantervek kapcsán a Magyartanárok Egyesülete elnöke, Arató László.

  • Eduline

Magyarból a kerettanterven van némi felszíni kozmetikázás, de valójában még rettenetesebb, mint a NAT. 155 oldal – ez már eleve kizárja a tanári szabadságot. Ugyanúgy nem kerettanterv, ahogy a NAT nem alaptanterv, nem kereteket ad, hanem minden négyzetcentimétert teljesen kitölt. Sőt túlcsordul. Kilencedik és tizenkettedik között 117 szerzővel és 269 művel kell kötelezően foglalkozni. A 2012-ben szereplő – szintén irreális – hat helyett tíz életművel! Szép példa ez a kompetenciafejlesztést, differenciálást lehetővé tevő tananyagcsökkentésre vonatkozó állítások álságos voltára

írja Arató László Facebook-oldalán, hozzátéve: az ajánlott szerzőkre és művekre – ide került be Kertész és Ottlik is – a 269 kötelező mű mellett semmiképp sem kerülhet sor, mivel 5-6.-ban kilenc, 7-8.-ban négy óra jut az ifjúsági irodalomra.

De örülhetünk, mert a hazafiasabbá tétel jegyében Juhász Gyulától kikerült a Tápai lagzi, de bekerült a Trianon. Tessék összevetni a két vers minőségét! Jelképes példa, és még sok van ilyen. Petőfi és Arany is hazafiasabbá van téve: Petőfi a Magyar vagyokkal és a Honfidallal, Arany a Kozmopolita költészettel. József Attila külváros-versei természetesen kisöpörtettek, hisz a Külvárosi éj, az Elégia bizonyára jelentéktelen művek. Még rengeteg ilyen apró példa található. Az is igen árulkodó, hogy mindkét oktatási szakaszban megjelenik egy-egy "Vérző Magyarország" című Trianon-fejezet - ahogy 1978 előtt is volt a tantervben és az egyentankönyvben tanácsköztársaság-fejezet. Utazás a múltba, csak az irodalom autonómiáját meggyalázó politikai preferencia más

- folytatja az egyesület elnöke. Arról nem is beszélve - teszi hozzá - hogy a KET törvénysértő is, mert egy miniszteri rendelet nem írhatja felül a kormányrendeletet, ami jogszabály.

A szemlélet korlátoltságának ijesztő példája, hogy az ajánlott (választható) művekre csak akkor kerülhet sor, ha a törzsanyag minden darabját leadtuk. Tehát - ha komolyan veszem - Ady esetében a csak ajánlott Elbocsátó, szép üzenetet nem taníthatom a Léda-versek között, a kötelező Héja-nász az avaron mellett, csak az Emlékezés egy nyáréjszakára és az Őrizem a szemed után. Stb. Praktikus. Persze ezt komolyan venni nem lehet, csak röhögni vagy sírni

- írja Arató László. Végül kijelenti: "ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja".

"Visszakerültek" a NAT-ból eltűnt szerzők: így fog kinézni a magyaróra a középiskolákban

Az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.