Megjelentek az új Nemzeti alaptantervet (NAT) kiegészítő kerettantervek, megnéztük, mit tanulnak majd jövőre az elsősök. Illetve hány magyar és nyelvtanórája lesz egy átlagos alsósnak, mit fognak tanulni és kikről olvashatnak majd.
Ahogy ma már többször is írtunk róla, megjelentek az új Nemzeti alaptantervet (NAT) kiegészítő kerettantervek, megnéztük, mit tanulnak majd jövőre az elsősök.
Az irodalom kerettantervek rögzítik, hogy a rendelkezésre álló órakeret minimum 80 százalékát a törzsanyagra kell fordítani. A maradék órakeretet „a szaktanár választása alapján a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni.
Ezen felül, a választható órakeret terhére a tanár szabadon beilleszthet kortárs alkotókat, műveket a tananyagba. Ha a szaktanár úgy ítéli meg, hogy az órakeret 100 százalékát a törzsanyag tanítására kell fordítania, lemondhat a választás lehetőségéről.
Kik szerepelnek a törzsanyagban?
Az alsós diákok olvasáshoz kötött törzsanagában a magyar népmesék mellett szerepel Csukás István, Móra Ferenc, Osváth Erzsébet, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, Kölcsey Ferenc, és Lázár Ervin neve is. A verseknél pedig többek között ott van Móra Ferenc A cinege cipője, József Attila Altatója és Petőfi Sándor Anyám tyúkja is.
Közös olvasmányok címszó alatt pedig ott van Lázár Ervin: Bab Berci; Tatay Sándor: Kinizsi Pál; Fekete István: Vuk című műve. Mindez kiegészíthető - ha belefér az anyagba - Berg Judit: Rumini; Janikovszky Éva: A nagy zuhé; Csukás István: Pom-pom meséi című műveivel.
Hány órája lesz az alsósoknak?
Az 1–2. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma: 504 óra. A 3–4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma pedig 360 óra. Ezek a következőképpen oszlanak meg az olvasás és a nyelvtan között:
Az alsósok teljes kerettantervét itt olvashatjátok el. Több új szerző, de mégis megmaradt kötelezők várnak majd az 5-8. évfolyamos diákokra az új kerettanterv szerint. Erről bővebben itt olvashattok.
Gimnáziumban az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12. évfolyamon nőttek magyar nyelv és irodalomból az új kerettanterv szerint. A gimnáziumi irodalomról pedig itt írtunk részletesen.
"Visszakerültek" a NAT-ból eltűnt szerzők: így fog kinézni a magyaróra a középiskolákban
Az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
