Az Oktatói Hálózat is csatlakozott a NAT elleni tiltakozáshoz

Sem nemzetinek, sem alaptantervnek nem tekinti az Oktatói Hálózat sem az új Nemzeti alaptantervet. Újabb szervezettel bővült a tiltakozók listája.

  • Eduline

Ez a dokumentum címével ellentétben már csak azért sem nemzeti, mert elkészítése során nem törekedtek konszenzusteremtésre. Szinte titokban készültek különböző változatai, amelyeknek még a szerzőit sem ismerjük - fogalmaz az Oktatói Hálózat közleményében, hozzátéve: egyetértenek az új Nemzeti Alaptanterv ellen tiltakozó szakmai szervezetekkel, és arra biztatják a diákokat, oktatókat, kutatókat és szülőket, hogy írják alá a Magyartanárok Egyesületének petícióját.

Szerintük azért sem nevezhető nemzetinek a tanterv, mert nyilvánvaló ideológiai elfogultságot tartalmaz. Példaként említik a történelemtanítást szabályozó részt, ahol problémamentesnek ábrázolják a két világháború közötti korszakot, de az irodalomoktatásban is tetten érhető mindez: középszerű szerzőket állít előtérbe, akik szélsőjobboldali ideológiákhoz kapcsolódtak - írják.

Az alaptanterv fogalmát pedig azzal kérdőjelezi meg maga a dokumentum az Oktatói Hálózat szerint, hogy alig hagy mozgásteret a pedagógusoknak a túl sok közelető tananyag miatt.

Az új NAT, akárcsak a közelmúlt többi oktatáspolitikai intézkedése, a legkevésbé sem segíti elő, hogy a fiatalok elsajátítsák a sikeres életvitelhez és munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat az iskolában - írják, hozzátéve: a számos ponton elavult szemléletű, a nemzet fogalmát eltorzító, a honvédelmi nevelést indokolatlanul előtérbe állító, átideologizált dokumentum azt sem segíti elő, hogy a mai diákok többek között a világra nyitott, kritikus gondolkodásra képes felnőtté válhassanak.

NAT NEM vagy NAT IGEN - fej fej mellett petíciók aláíróinak száma

Eddig több mint 60 oktatási intézmény tanárai és diákjai, valamint több mint 20 szervezet csatlakozott az új Nemzeti alaptanterv ellen tiltakozók csoportjához. Közben fej fej mellett halad a NAT NEM és a NAT IGEN petíciók aláíróinak száma.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.