Sem nemzetinek, sem alaptantervnek nem tekinti az Oktatói Hálózat sem az új Nemzeti alaptantervet. Újabb szervezettel bővült a tiltakozók listája.
Ez a dokumentum címével ellentétben már csak azért sem nemzeti, mert elkészítése során nem törekedtek konszenzusteremtésre. Szinte titokban készültek különböző változatai, amelyeknek még a szerzőit sem ismerjük - fogalmaz az Oktatói Hálózat közleményében, hozzátéve: egyetértenek az új Nemzeti Alaptanterv ellen tiltakozó szakmai szervezetekkel, és arra biztatják a diákokat, oktatókat, kutatókat és szülőket, hogy írják alá a Magyartanárok Egyesületének petícióját.
Szerintük azért sem nevezhető nemzetinek a tanterv, mert nyilvánvaló ideológiai elfogultságot tartalmaz. Példaként említik a történelemtanítást szabályozó részt, ahol problémamentesnek ábrázolják a két világháború közötti korszakot, de az irodalomoktatásban is tetten érhető mindez: középszerű szerzőket állít előtérbe, akik szélsőjobboldali ideológiákhoz kapcsolódtak - írják.
Az alaptanterv fogalmát pedig azzal kérdőjelezi meg maga a dokumentum az Oktatói Hálózat szerint, hogy alig hagy mozgásteret a pedagógusoknak a túl sok közelető tananyag miatt.
Az új NAT, akárcsak a közelmúlt többi oktatáspolitikai intézkedése, a legkevésbé sem segíti elő, hogy a fiatalok elsajátítsák a sikeres életvitelhez és munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat az iskolában - írják, hozzátéve: a számos ponton elavult szemléletű, a nemzet fogalmát eltorzító, a honvédelmi nevelést indokolatlanul előtérbe állító, átideologizált dokumentum azt sem segíti elő, hogy a mai diákok többek között a világra nyitott, kritikus gondolkodásra képes felnőtté válhassanak.
NAT NEM vagy NAT IGEN - fej fej mellett petíciók aláíróinak száma
Eddig több mint 60 oktatási intézmény tanárai és diákjai, valamint több mint 20 szervezet csatlakozott az új Nemzeti alaptanterv ellen tiltakozók csoportjához. Közben fej fej mellett halad a NAT NEM és a NAT IGEN petíciók aláíróinak száma.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
