A közelmúltban több iskolai verekedésről olvashattunk, és az iskolai agresszió is felkapott téma lett az események következményeként. Vajon mi lehet a megoldás az agresszió visszaszorítására?
Korábban írtunk róla, hogy Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár bejelentette, hogy iskolai rendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezi a kormány az erőszak visszaszorítására. Az is szóba jött, hogy a fiatalok büntethetőségére vonatkozó életkori határt le kellene szállítani.
Ezzel kapcsolatban Duró Zsuzsa gyermekpszichológus a Népszavának azt nyilatkozta, büntető jellegű intézkedések helyett átfogó stratégiára, több szakemberre és megelőző programokra lenne szükség az iskolai agresszió visszaszorításában.
A szakember szerint az iskolarendészet és a kamerák felszerelése csak átmeneti megoldást jelenthet. Szerinte az ilyen eseteket nem lehet figyelmen kívül hagyni, ugyanakkor a büntető jellegű rendészeti megoldások hosszú távon nem fognak eredményre vezetni. A pszichológus hangsúlyozta, hogy a büntetéstől való félelem csak időszakos, az erőszakos viselkedés előtörne alkalmazkodva az új körülményekhez. Úgy véli, hogy a probléma társadalmi jellegű, ezért a megoldás is sokkal összetettebb kell, hogy legyen. Több segítő szakember kellene, iskolapszichológusok.
Az egyik kaposvári szakközépiskola tanára is nyilatkozott az oldalnak, elmondta: sok a hátrányos helyzetű diák, akik szociálisan problémás családból érkeznek, és úgy érzik, hogy csak az erő kimutatásával tudnak érvényesülni. A tanár szerint nem a szakmaszerzés a céljuk, csak azért járnak iskolába, mert tankötelesek, így az sem érdekli őket, ha esetleg kirúgással fenyegeti őket az iskola.
A diákok közötti erőszak azonban nem iskolafüggő – írja a Népszava. A rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legkegyetlenebb iskolai agresszióját éppenséggel a somogyi megyeszékhely elitiskolájában követték el. Sok esetben a tanárok nem is érzékelik az agressziót az iskola falai között, más esetekben pedig a pedagógusok saját csődjükként élik meg, ha egy diákjuk nem figyel rájuk, agresszív társaival, ezért nem lép időben.
„Az elmúlt években két olyan tanítványom is volt, akik rendszeresen bántották a társaikat, és miután az intézményen belül még a szülők bevonásával sem sikerült megoldást találnunk, szakvéleményt kértünk, és mindkét gyereket átirányították speciális iskolába, ugyanis kiderült, súlyosan magatartászavarosak.”
- mondta a kaposvári iskola tanára az oldalnak. Szerinte azonban akadnak olyan tanárok, akik úgy gondolják, hogy nincs szükség szakemberekre, mert ők maguk is meg tudják oldani a helyzetet. Ennek többnyire az az eredménye, hogy az áldozat szülei lépnek, kiveszik a bántalmazott diákot az iskolából, az erőszakos gyerekek pedig maradnak, és új célpontot keresnek.
Magyarországon 2008 óta működik az iskola rendőre program, melynek elsődleges célja, hogy elősegítse a kisiskolások biztonságos, balesetmentes közlekedését. A police.hu-n olvasható tájékoztató szerint pedig az idei tanévben 2963 iskola csatlakozott a programhoz, amelyben 2209 iskolarendőr vesz részt – teszi hozzá az olal.
Minden az új alaptantervről, iskolai kamerák és törvénymódosítás: a hét hírei
Ez a hét kifejezetten az új Nemzeti alaptanterv körüljárásának és véleményezésének hete volt, emellett azonban számos fontos oktatási hír látott napvilágot: mint például a beérkezett az összes kérelem (majd tízezer) az iskolakezdés alóli felmentések miatt, megjelent az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete, kiderült, hogy elképzelhető, hogy iskolákban elhelyezett kamerákkal védekeznének az iskolai erőszak ellen, de a felsőoktatási törvénymódosítás szüksége is felmerült.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
