Nagy a hallgatás az iskolaérettségi vizsgálatok eredményeiről: senki sem mondhat semmit?

Még a szülők sem kaphatnak írásos tájékoztatást gyermekük iskolaérettségi vizsgálatának eredményéről - írja a Népszava.

  • Eduline

Titoktartási kötelezettség terheli a pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságainak azon tagjait, akik az Oktatási Hivatal (OH) felkérésére végzik el az idén szeptemberig tanköteles korba lépő gyerekek iskolaérettségi vizsgálatát. Az erről szóló határozatot a Pedagógiai Oktatási Központok (POK) küldték meg a szakszolgálatoknak - írja a lap,

A dokumentum kimondja: a szakértői bizottság tagjait a szakértői tevékenység során tudomásukra jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Tájékoztatást csak az ügyben eljáró hatóságok és a törvényben meghatározott szerv részére adhatnak. Aki megszegi a titoktartási kötelezettséget, azzal szemben „polgári jogi igény támasztható”.

Januártól csak az OH dönthet, az iskolahalasztást a szülőnek kell kérelmeznie, idén erre január 31-éig volt lehetőségük. Ha ők nem tudnak döntést hozni, kérhetik az érintett gyermek vizsgálatát az illetékes szakszolgálatnál. A hivatal döntése ellen pedig végül a szülő bírósági eljárás keretében fellebbezhet – az oldal szerint ezért is furcsa, hogy a szülők nem ismerhetik meg a saját gyermekükről szóló írásos szakvéleményt, hiszen arra szükségük lehet az eljárásban.

Az OH a Népszava megkeresésére közölte: a hivatalhoz 10 731 iskolahalasztási kérelem érkezett. Állításuk szerint bővebb adatok csak később, a döntések meghozatala után állnak majd rendelkezésre.

Oktatási Hivatal: közel tízezer kérelem érkezett az iskolakezdés alóli felmentések miatt

Csaknem tízezer kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz (OH) a tankötelezettség kezdési időpontjának módosításra - közölte az OH hétfőn az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.