Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Csaknem tízezer kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz (OH) a tankötelezettség kezdési időpontjának módosításra - közölte az OH hétfőn az MTI-vel.
Emlékeztettek: január 31-éig kérelmezhették a szülők a augusztus 31-éig hatodik évüket betöltő gyermekük esetében a tankötelezettség kezdési időpontjának módosítását.
Az eljárás legfőbb célja az, hogy kiszűrjék a gyermek szempontjából hátrányos és indokolatlan felmentéseket - ismételte a hivatal korábban is említett álláspontját. Ismertették: a hivatalhoz eddig 9941 kérelem érkezett be, amelyeknek a feldolgozása folyamatos és zökkenőmentes.
Jelezték: az OH nyolc napon belül dönt a beadványokról, ha a kérelem és a beküldött dokumentumok alapján erre lehetősége van. Ha ennyi időn belül nem hozható döntés, a hivatal teljes eljárásban, vagyis legfeljebb hatvan napon belül dönt.
Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik, akik mérlegelik a szülő kérelmében foglaltakat és a gyermekkel foglalkozó szakemberek véleményét. Az OH - a jogszabályoknak megfelelően - az esetek mintegy kétharmadában szakértőként rendeli ki a pedagógiai szakszolgálatot, és a szakvéleménye alapján hoz döntést - közölték.
Központilag döntenek az iskolaérettségről: a szülők elutasítják a változást
Január óta már nem az óvoda, hanem az Oktatási Hivatal dönt az iskolaérettségről, a változást a Szülői Hang felmérése szerint a szülők 98 százaléka elutasítja - írja közleményében a szervezet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.