Még a szülők sem kaphatnak írásos tájékoztatást gyermekük iskolaérettségi vizsgálatának eredményéről - írja a Népszava.
Titoktartási kötelezettség terheli a pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságainak azon tagjait, akik az Oktatási Hivatal (OH) felkérésére végzik el az idén szeptemberig tanköteles korba lépő gyerekek iskolaérettségi vizsgálatát. Az erről szóló határozatot a Pedagógiai Oktatási Központok (POK) küldték meg a szakszolgálatoknak - írja a lap,
A dokumentum kimondja: a szakértői bizottság tagjait a szakértői tevékenység során tudomásukra jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Tájékoztatást csak az ügyben eljáró hatóságok és a törvényben meghatározott szerv részére adhatnak. Aki megszegi a titoktartási kötelezettséget, azzal szemben „polgári jogi igény támasztható”.
Januártól csak az OH dönthet, az iskolahalasztást a szülőnek kell kérelmeznie, idén erre január 31-éig volt lehetőségük. Ha ők nem tudnak döntést hozni, kérhetik az érintett gyermek vizsgálatát az illetékes szakszolgálatnál. A hivatal döntése ellen pedig végül a szülő bírósági eljárás keretében fellebbezhet – az oldal szerint ezért is furcsa, hogy a szülők nem ismerhetik meg a saját gyermekükről szóló írásos szakvéleményt, hiszen arra szükségük lehet az eljárásban.
Az OH a Népszava megkeresésére közölte: a hivatalhoz 10 731 iskolahalasztási kérelem érkezett. Állításuk szerint bővebb adatok csak később, a döntések meghozatala után állnak majd rendelkezésre.
Oktatási Hivatal: közel tízezer kérelem érkezett az iskolakezdés alóli felmentések miatt
Csaknem tízezer kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz (OH) a tankötelezettség kezdési időpontjának módosításra - közölte az OH hétfőn az MTI-vel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
