A héten megjelent egyetemi irodalomtudományi tanszékek és intézetek tiltakozó nyilatkozatához újabb oktatók csatlakoztak mind a debreceni, mind a szegedi egyetemről.
Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, a héten állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-intézetei juttattak el tiltakozó nyilatkozatot az Indexhez. Akkor az akcióhoz az egyházi egyetemeken kívül a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) sem csatlakozott, de nem írta alá a dokumentumot a Debreceni Egyetem (DE) Irodalom- és Kultúratudományi Intézete sem, csak az oktatói. Most kiderült, hogy az eset az SZTE esetében félreértés volt, mert bár a SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézete valóban nem csatlakozott a kezdeményezéshez, az ott dolgozók - csakúgy mint a Debreceni Egyetemen esetén - igen.
A NAT elleni tiltakozáshoz csatlakozó szegedi egyetemi irodalomtanárok névsorát a cikkben olvashatjátok el.
Azóta még több debreceni oktató csatlakozott a tiltakozáshoz, az Eduline-hoz is elküldött levelükben "21+" debreceni professzorként emlegetik magukat. Azt írják, egyetértenek azokkal az állásfoglalásokkal, amelyek – világos és tárgyilagos érveléssel – a Nemzeti alaptanterv közelmúltban megjelent módosításának visszavonását sürgetik.
Önmagában az átdolgozás mikéntje, a széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés hiánya, a már korábban meglévő szakmai (többek között akadémiai) vélemények, kritikák és javaslatok semmibevétele felveti annak kérdését, hogy alkalmas lehet-e a következő nemzedékek ismeretkörének és szemléletének formálására
- fogalmaztak levelükben. A levélben szereplő oktató listája a következő: Antus Sándor, Bazsa György, Beke Dezső, Bényei Tamás, Daróczy Zoltán, Erdődi Ferenc, Fábián István, Fodor László, Gát György, Hoffmann István, Joó Ferenc, Kónya József, Kövér Katalin, Kurtán Tibor, Nagy Noémi, Orosz István, Páles Zsolt, Panyi György, Puhl Antal, Rácz István, Séllei Nóra, Szabadfalvi József, Szöllősi János, Tóth Imre, Tóth Valéria, Várnagy Katalin.
A Debreceni Egyetem egyébként - mint az Index cikkéből kiderült - fontosnak tartotta külön elhatárolódni azoktól a tanáraitól, akik még kedden aláírták a dokumentumot. Közleményük szerint az intézményhez kötődő aláírók véleményét a Debreceni Egyetem az aláírók magánvéleményének tekinti, az nem az intézmény hivatalos álláspontja.
A közös tiltakozó nyilatkozatban többek között kifogásolják a törzsanyag mennyiségét és az erre fordítandó óraszám arányát, illetve a kötelező szerzők és művek kiválasztásában az esetlegességet, a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyását. A tanszékek az új Nemzeti alaptanterv visszavonását kérik.
"Beláthatatlan léptékű torzulásokhoz vezetne" - egyetemi oktatók nyílt levele a NAT-ról
Nyílt levélben fogalmazták meg felháborodásukat az ország különböző egyetemeinek oktatói az új NAT irodalomoktatásának része kapcsán.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
