A műszaki szakképzést is veszélyeztetheti az új Nemzeti alaptanterv

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) úgy látja, a NAT-ban leírt természettudományos tartalmak komolyan veszélyeztetik az ország gazdasági növekedését a jövőben.

  • Eduline

A húsz hazai nagy- és középvállalatot tömörítő Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) úgy látja, hogy ezen a területen sem sikerült a szakma véleményét figyelembe venni és a korszerű oktatás elveihez, valamint a gazdasági szereplők elvárásaihoz igazított tudástartalmakat és kompetenciákat beemelni az alaptantervbe - írják közleméynükben.

Ez amiatt is aggasztó, írják közleményükben, mert a természettudományos nevelés tanterve jelenleg óriási mennyiségű elméleti feladatot, kötelezően elsajátítandó tudásanyagot ír elő, és nem hagy sem időt, sem teret a gyakorlati kompetenciák, készségek és képességek fejlesztésére, ami legalább olyan fontos a jövő munkavállalóinak szempontjából, mint a lexikális tudástartalmak elsajátítása. Sajnálattal látták, hogy ezen a téren a NAT 2020 nem hoz változást.

Üdvözlendő viszont az, hogy az új alaptanterv pusztán választható alternatívaként említi az integrált természettudományos tantárgy bevezetését, mivel jelenleg Magyarországon nincsenek a feladatra képesített pedagógusok, tananyagok és oktatási program sem. Ebbe a komplex feladatba alapos előkészítéssel, partnerségek kiépítése mellett érdemes csak belevágni – hangsúlyozzák.

„Meglátásunk szerint egy összevont SCIENCE tantárgy bevezetésének a feltételeit megteremteni, fiatal pedagógusokat kiképezni, naprakész tankönyveket összeállítani, valamint az iskolai szertárakat korszerű eszközökkel felszerelni minimum 5 évet vesz igénybe. Ugyanakkor egy ilyen programot örömmel üdvözölne és tevékenyen támogatna az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség annak érdekében, hogy korszerű STEM ismeretek jussanak el az iskolákba, és ezzel a természettudományokban jártas, a gazdaság számára naprakész tudással, kompetenciákkal és készségekkel rendelkező fiatalok lépjenek ki a munkaerőpiacra.”

Vissza kell állítani a kötelező nyelvvizsgát az EJMSZ szerint

Csak átmeneti intézkedésként tartja fenntarthatónak a felsőoktatási felvételihez előírt kötelező nyelvvizsga eltörléséről szóló kormányhatározatot az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.