Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) úgy látja, a NAT-ban leírt természettudományos tartalmak komolyan veszélyeztetik az ország gazdasági növekedését a jövőben.
A húsz hazai nagy- és középvállalatot tömörítő Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) úgy látja, hogy ezen a területen sem sikerült a szakma véleményét figyelembe venni és a korszerű oktatás elveihez, valamint a gazdasági szereplők elvárásaihoz igazított tudástartalmakat és kompetenciákat beemelni az alaptantervbe - írják közleméynükben.
Ez amiatt is aggasztó, írják közleményükben, mert a természettudományos nevelés tanterve jelenleg óriási mennyiségű elméleti feladatot, kötelezően elsajátítandó tudásanyagot ír elő, és nem hagy sem időt, sem teret a gyakorlati kompetenciák, készségek és képességek fejlesztésére, ami legalább olyan fontos a jövő munkavállalóinak szempontjából, mint a lexikális tudástartalmak elsajátítása. Sajnálattal látták, hogy ezen a téren a NAT 2020 nem hoz változást.
Üdvözlendő viszont az, hogy az új alaptanterv pusztán választható alternatívaként említi az integrált természettudományos tantárgy bevezetését, mivel jelenleg Magyarországon nincsenek a feladatra képesített pedagógusok, tananyagok és oktatási program sem. Ebbe a komplex feladatba alapos előkészítéssel, partnerségek kiépítése mellett érdemes csak belevágni – hangsúlyozzák.
„Meglátásunk szerint egy összevont SCIENCE tantárgy bevezetésének a feltételeit megteremteni, fiatal pedagógusokat kiképezni, naprakész tankönyveket összeállítani, valamint az iskolai szertárakat korszerű eszközökkel felszerelni minimum 5 évet vesz igénybe. Ugyanakkor egy ilyen programot örömmel üdvözölne és tevékenyen támogatna az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség annak érdekében, hogy korszerű STEM ismeretek jussanak el az iskolákba, és ezzel a természettudományokban jártas, a gazdaság számára naprakész tudással, kompetenciákkal és készségekkel rendelkező fiatalok lépjenek ki a munkaerőpiacra.”
Vissza kell állítani a kötelező nyelvvizsgát az EJMSZ szerint
Csak átmeneti intézkedésként tartja fenntarthatónak a felsőoktatási felvételihez előírt kötelező nyelvvizsga eltörléséről szóló kormányhatározatot az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
