A műszaki szakképzést is veszélyeztetheti az új Nemzeti alaptanterv

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) úgy látja, a NAT-ban leírt természettudományos tartalmak komolyan veszélyeztetik az ország gazdasági növekedését a jövőben.

  • Eduline

A húsz hazai nagy- és középvállalatot tömörítő Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) úgy látja, hogy ezen a területen sem sikerült a szakma véleményét figyelembe venni és a korszerű oktatás elveihez, valamint a gazdasági szereplők elvárásaihoz igazított tudástartalmakat és kompetenciákat beemelni az alaptantervbe - írják közleméynükben.

Ez amiatt is aggasztó, írják közleményükben, mert a természettudományos nevelés tanterve jelenleg óriási mennyiségű elméleti feladatot, kötelezően elsajátítandó tudásanyagot ír elő, és nem hagy sem időt, sem teret a gyakorlati kompetenciák, készségek és képességek fejlesztésére, ami legalább olyan fontos a jövő munkavállalóinak szempontjából, mint a lexikális tudástartalmak elsajátítása. Sajnálattal látták, hogy ezen a téren a NAT 2020 nem hoz változást.

Üdvözlendő viszont az, hogy az új alaptanterv pusztán választható alternatívaként említi az integrált természettudományos tantárgy bevezetését, mivel jelenleg Magyarországon nincsenek a feladatra képesített pedagógusok, tananyagok és oktatási program sem. Ebbe a komplex feladatba alapos előkészítéssel, partnerségek kiépítése mellett érdemes csak belevágni – hangsúlyozzák.

„Meglátásunk szerint egy összevont SCIENCE tantárgy bevezetésének a feltételeit megteremteni, fiatal pedagógusokat kiképezni, naprakész tankönyveket összeállítani, valamint az iskolai szertárakat korszerű eszközökkel felszerelni minimum 5 évet vesz igénybe. Ugyanakkor egy ilyen programot örömmel üdvözölne és tevékenyen támogatna az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség annak érdekében, hogy korszerű STEM ismeretek jussanak el az iskolákba, és ezzel a természettudományokban jártas, a gazdaság számára naprakész tudással, kompetenciákkal és készségekkel rendelkező fiatalok lépjenek ki a munkaerőpiacra.”

Vissza kell állítani a kötelező nyelvvizsgát az EJMSZ szerint

Csak átmeneti intézkedésként tartja fenntarthatónak a felsőoktatási felvételihez előírt kötelező nyelvvizsga eltörléséről szóló kormányhatározatot az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.