A műszaki szakképzést is veszélyeztetheti az új Nemzeti alaptanterv

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) úgy látja, a NAT-ban leírt természettudományos tartalmak komolyan veszélyeztetik az ország gazdasági növekedését a jövőben.

  • Eduline

A húsz hazai nagy- és középvállalatot tömörítő Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) úgy látja, hogy ezen a területen sem sikerült a szakma véleményét figyelembe venni és a korszerű oktatás elveihez, valamint a gazdasági szereplők elvárásaihoz igazított tudástartalmakat és kompetenciákat beemelni az alaptantervbe - írják közleméynükben.

Ez amiatt is aggasztó, írják közleményükben, mert a természettudományos nevelés tanterve jelenleg óriási mennyiségű elméleti feladatot, kötelezően elsajátítandó tudásanyagot ír elő, és nem hagy sem időt, sem teret a gyakorlati kompetenciák, készségek és képességek fejlesztésére, ami legalább olyan fontos a jövő munkavállalóinak szempontjából, mint a lexikális tudástartalmak elsajátítása. Sajnálattal látták, hogy ezen a téren a NAT 2020 nem hoz változást.

Üdvözlendő viszont az, hogy az új alaptanterv pusztán választható alternatívaként említi az integrált természettudományos tantárgy bevezetését, mivel jelenleg Magyarországon nincsenek a feladatra képesített pedagógusok, tananyagok és oktatási program sem. Ebbe a komplex feladatba alapos előkészítéssel, partnerségek kiépítése mellett érdemes csak belevágni – hangsúlyozzák.

„Meglátásunk szerint egy összevont SCIENCE tantárgy bevezetésének a feltételeit megteremteni, fiatal pedagógusokat kiképezni, naprakész tankönyveket összeállítani, valamint az iskolai szertárakat korszerű eszközökkel felszerelni minimum 5 évet vesz igénybe. Ugyanakkor egy ilyen programot örömmel üdvözölne és tevékenyen támogatna az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség annak érdekében, hogy korszerű STEM ismeretek jussanak el az iskolákba, és ezzel a természettudományokban jártas, a gazdaság számára naprakész tudással, kompetenciákkal és készségekkel rendelkező fiatalok lépjenek ki a munkaerőpiacra.”

Vissza kell állítani a kötelező nyelvvizsgát az EJMSZ szerint

Csak átmeneti intézkedésként tartja fenntarthatónak a felsőoktatási felvételihez előírt kötelező nyelvvizsga eltörléséről szóló kormányhatározatot az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.