Csak átmeneti intézkedésként tartja fenntarthatónak a felsőoktatási felvételihez előírt kötelező nyelvvizsga eltörléséről szóló kormányhatározatot az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).
Álláspontjuk szerint ez a döntés már rövidtávon is annak a veszélyével jár, hogy az egyetemekről, főiskolákról kikerülő fiatalok - a nyelvtudásuk hiányossága miatt - hátránnyal indulnak a választott szakmai pályájukon - írják közleményükben.
Az EJMSZ egyetért az Oktatási Hivatal készült tavalyi felmérés tanulságaival, amelyek arra mutattak rá, hogy a nyelvtanítás személyi és tárgyi feltételeinek javítása elengedhetetlen az eredményesség növeléséhez.
Mi kellene ahhoz, hogy a felvételizőktől elvárható legyen a középfokú nyelvvizsga?
Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez?
Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség ezért azt javasolja első lépésként az iskolák fenntartóinak, hogy a közoktatásban dolgozó nyelvtanárok bérét mielőbb igazítsák a versenyszférában elérhető fizetések szintjéhez. Szerintük ez alapfeltétele lenne annak, hogy csökkenjen a jelenlegi, nagyarányú pályaelhagyás a tanárok körében, valamint növekedjen a katedrát újonnan választó frissdiplomások száma. A Szövetség szerint azt is lehetővé kellene tenni, hogy a szülők, a számlákkal igazolható, magánúton teljesített nyelvórák költségét levonhassák az adójukból.
Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség hangsúlyozza, szerintük külön támogatásban kell részesíteni a szakképző intézményekben (technikumok, szakgimnáziumok) zajló nyelvi oktatást, mert jelenleg az ott tanuló diákok bekerülési esélyei a felsőoktatásba, pont az elégtelen nyelvismeretük miatt siralmas képet fest.
Egyúttal az EJMSZ kéri a kormányt, hogy jelöljön ki mielőbb egy új dátumot a most eltörölt felvételi nyelvvizsga követelmény visszaállítására, hogy így a jövőben a felsőoktatásba magabiztos nyelvtudással bekerülő és azzal rendelkező fiatalok minden területen, de főként a műszaki, mérnöki szakmákban a lehető legjobb esélyekkel kezdhessenek bele diplomázás után a karrierterveik valóra váltásába.
Egyetemi ösztöndíjak: ezekre pályázhattok februártól
Milyen egyetemi ösztöndíjakra pályázhattok a második, tavaszi félévben? Itt vannak a legfontosabbak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
