Vissza kell állítani a kötelező nyelvvizsgát az EJMSZ szerint

Csak átmeneti intézkedésként tartja fenntarthatónak a felsőoktatási felvételihez előírt kötelező nyelvvizsga eltörléséről szóló kormányhatározatot az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).

  • Eduline

Álláspontjuk szerint ez a döntés már rövidtávon is annak a veszélyével jár, hogy az egyetemekről, főiskolákról kikerülő fiatalok - a nyelvtudásuk hiányossága miatt - hátránnyal indulnak a választott szakmai pályájukon - írják közleményükben.

Az EJMSZ egyetért az Oktatási Hivatal készült tavalyi felmérés tanulságaival, amelyek arra mutattak rá, hogy a nyelvtanítás személyi és tárgyi feltételeinek javítása elengedhetetlen az eredményesség növeléséhez.

Mi kellene ahhoz, hogy a felvételizőktől elvárható legyen a középfokú nyelvvizsga?

Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez?

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség ezért azt javasolja első lépésként az iskolák fenntartóinak, hogy a közoktatásban dolgozó nyelvtanárok bérét mielőbb igazítsák a versenyszférában elérhető fizetések szintjéhez. Szerintük ez alapfeltétele lenne annak, hogy csökkenjen a jelenlegi, nagyarányú pályaelhagyás a tanárok körében, valamint növekedjen a katedrát újonnan választó frissdiplomások száma. A Szövetség szerint azt is lehetővé kellene tenni, hogy a szülők, a számlákkal igazolható, magánúton teljesített nyelvórák költségét levonhassák az adójukból.

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség hangsúlyozza, szerintük külön támogatásban kell részesíteni a szakképző intézményekben (technikumok, szakgimnáziumok) zajló nyelvi oktatást, mert jelenleg az ott tanuló diákok bekerülési esélyei a felsőoktatásba, pont az elégtelen nyelvismeretük miatt siralmas képet fest.

Egyúttal az EJMSZ kéri a kormányt, hogy jelöljön ki mielőbb egy új dátumot a most eltörölt felvételi nyelvvizsga követelmény visszaállítására, hogy így a jövőben a felsőoktatásba magabiztos nyelvtudással bekerülő és azzal rendelkező fiatalok minden területen, de főként a műszaki, mérnöki szakmákban a lehető legjobb esélyekkel kezdhessenek bele diplomázás után a karrierterveik valóra váltásába.

Egyetemi ösztöndíjak: ezekre pályázhattok februártól

Milyen egyetemi ösztöndíjakra pályázhattok a második, tavaszi félévben? Itt vannak a legfontosabbak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna