Megvannak a középiskolai felvételi eredményei: nem volt nehezebb az írásbeli, mint tavaly

Az Oktatási Hivatal honlapján nyilvánosságra hozták a központi írásbeli felvételi vizsgadolgozatok előzetes eredményeinek átlagait. Az adatokból kiderül: az írásbeli nem volt nehezebb a tavalyinál, mivel a 9. évfolyamra felvételizők átlagosan ugyanannyi pontot értek el, mint egy évvel korábban.

  • Eduline

Ugyanannyi pontot szereztek a nyolcadikosok az idei középiskolai központi felvételin, mint a tavaly felvételiző általános iskolások – derül ki az Oktatási Hivatal oldalán közzétett előzetes adatokból. A maximális 100 pontból átlagosan 49,5 pontot gyűjtöttek azok a nyolcadikos diákok, akik január 18-án írták meg a tesztet magyarból és matematikából. A 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők átlagosan 49 pontot, a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők pedig 65,1 pontot értek el.

Az eredmények függvényében a diákok 2020. március 19. és 20. között módosíthatnak majd a tanulói adatlapon szereplő iskolák sorrendjén. Erről részletesebben itt olvashattok.

A középiskolai felvételiről szóló cikkeinket itt találjátok.

Fontos szabályok a jelentkezésről a középiskolai felvételin

Mik a jelentkezés szabályai a középiskolai felvételin, és mi a teendő, ha egy iskolán belül több tanulmányi területet is megjelölnétek? Itt vannak az infók.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.