Az állami egyetemek irodalomtanszékei is tiltakoznak az új NAT ellen

Az legújabb Nemzeti Alaptanterv (NAT) magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezései ellen tiltakoznak az állami egyetemek irodalomtanszékei. Többek között kifogásolják a törzsanyag mennyiségét és az erre fordítandó óraszám arányát, illetve a kötelező szerzők és művek kiválasztásában az esetlegességet, a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyását.

  • Eduline

Kedden az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-intézetei juttattak el tiltakozó nyilatkozatot az Indexhez. Az akcióhoz a Szegedi Tudományegyetem nem csatlakozott. A dokumentumot nem írta alá a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézete sem, csak az oktatói.

"Egyre nehezebb elérni, hogy a diákok nagyobb terjedelmű, összetett szövegeket olvassanak, és azokat értelmezni is tudják. A magyartanításnak ezért különös figyelmet kell fordítania a diákok olvasási érdeklődésének felkeltésére, képességeik fejlesztésére, az irodalmi hagyományok és a kortárs kultúra közötti közvetítésre. A most kiadott NAT tartalmi rendelkezései nem segítik a tanárokat ebben a feladatban" - olvasható a nyilatkozatban.

Az aláírók mindemellett kifogásolják a törzsanyag mennyiségét és az erre fordítandó óraszám arányát. Álláspontjuk szerint ez a szabályozás állandósítja a tananyag utáni rohanást, lehetetlenné teszi a differenciálást, a tudás elmélyítését és az egyéni motiválás útjainak keresését. A elvben szabadon hagyott 20 százaléknyi órakeret kihasználására pedig csak a legjobb képességű és szociális hátterű osztályokban lesz lehetőség, ami miatt "az esélyegyenlőség elve is sérül: a tanterv éppen ott nem hagy időt a gyakorlásra és fejlesztésre, ahol a legnagyobb szükség lenne rá" - teszik hozzá.

A nyilatkozatban kitérnek még arra, hogy a kronológia miatt nehezebb lesz kiválasztani az életkornak megfelelő olvasmányokat, kifogásolják azokat a megfogalmazásokat, amelyek az írókat és az irodalmi alkotásokat a közvetlen erkölcsi nevelés és világnézeti meggyőzés eszközeként tüntetik fel, illetve a kötelező szerzők és művek kiválasztásában az esetlegességet, a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyását.

A tanszékek az új NAT visszavonását kérik, a nyilatkozathoz csatolt dokumentumban pedig szintén ezt szorgalmazza az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottsága is.

Reagált az Emmi: ők be akarták vonni az MTA-t a NAT megújításába

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint meglepő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye, amelyben felajánlja segítségét egy szakmai konszenzuson alapuló Nemzeti alaptanterv (Nat) létrehozásához, mert a minisztérium évekkel ezelőtt be akarta vonni az MTA-t a Nat megújításába, de az akadémia visszalépett.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.