Az állami egyetemek irodalomtanszékei is tiltakoznak az új NAT ellen

Az legújabb Nemzeti Alaptanterv (NAT) magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezései ellen tiltakoznak az állami egyetemek irodalomtanszékei. Többek között kifogásolják a törzsanyag mennyiségét és az erre fordítandó óraszám arányát, illetve a kötelező szerzők és művek kiválasztásában az esetlegességet, a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyását.

  • Eduline

Kedden az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-intézetei juttattak el tiltakozó nyilatkozatot az Indexhez. Az akcióhoz a Szegedi Tudományegyetem nem csatlakozott. A dokumentumot nem írta alá a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézete sem, csak az oktatói.

"Egyre nehezebb elérni, hogy a diákok nagyobb terjedelmű, összetett szövegeket olvassanak, és azokat értelmezni is tudják. A magyartanításnak ezért különös figyelmet kell fordítania a diákok olvasási érdeklődésének felkeltésére, képességeik fejlesztésére, az irodalmi hagyományok és a kortárs kultúra közötti közvetítésre. A most kiadott NAT tartalmi rendelkezései nem segítik a tanárokat ebben a feladatban" - olvasható a nyilatkozatban.

Az aláírók mindemellett kifogásolják a törzsanyag mennyiségét és az erre fordítandó óraszám arányát. Álláspontjuk szerint ez a szabályozás állandósítja a tananyag utáni rohanást, lehetetlenné teszi a differenciálást, a tudás elmélyítését és az egyéni motiválás útjainak keresését. A elvben szabadon hagyott 20 százaléknyi órakeret kihasználására pedig csak a legjobb képességű és szociális hátterű osztályokban lesz lehetőség, ami miatt "az esélyegyenlőség elve is sérül: a tanterv éppen ott nem hagy időt a gyakorlásra és fejlesztésre, ahol a legnagyobb szükség lenne rá" - teszik hozzá.

A nyilatkozatban kitérnek még arra, hogy a kronológia miatt nehezebb lesz kiválasztani az életkornak megfelelő olvasmányokat, kifogásolják azokat a megfogalmazásokat, amelyek az írókat és az irodalmi alkotásokat a közvetlen erkölcsi nevelés és világnézeti meggyőzés eszközeként tüntetik fel, illetve a kötelező szerzők és művek kiválasztásában az esetlegességet, a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyását.

A tanszékek az új NAT visszavonását kérik, a nyilatkozathoz csatolt dokumentumban pedig szintén ezt szorgalmazza az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottsága is.

Reagált az Emmi: ők be akarták vonni az MTA-t a NAT megújításába

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint meglepő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye, amelyben felajánlja segítségét egy szakmai konszenzuson alapuló Nemzeti alaptanterv (Nat) létrehozásához, mert a minisztérium évekkel ezelőtt be akarta vonni az MTA-t a Nat megújításába, de az akadémia visszalépett.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.