Az új NAT nehezíti a középiskolába felvételizők döntését is - közeleg a határidő

Újabb fontos határidő közeleg, egy hét van a középiskolai jelentkezésig. Február 19-éig kell az általános iskoláknak továbbküldeni a jelentkezési lapokat.

  • Eduline

Korábban sem volt könnyű feladat a középiskolai felvételi, azonban a helyzetet most nehezíti az új Nemzeti alaptanterv. Senki sem mehet biztosra, ideértve a szakképzésbe jelentkezőket és az alternatív tantervű iskolákat választókat is. A NAT megjelenésével kiderült, hogy a „tagozatos” – hivatalosan: emelt szinten oktató – osztályokba jelentkezők sem tudhatják, hogy azt kapják-e majd az iskolákban, amire számítanak – írja a Mérce.

Az oldal szerint gondot jelent, hogy a szakképzés ősszel életbe lépő változásairól nincs átfogó összefoglaló, a szülők nem rendelkeznek kellő információval és erősen befolyásolhatja a döntést, hogy csak most hétvégén jelent meg a szakképzési törvény végrehajtási rendelete.

Az új NAT az eddigieknél lényegesen kevesebb szabad vagy átcsoportosítható órakeretet biztosít az iskoláknak - teszik hozzá. Nem lehet tudni, hogy milyen emelt szintű oktatáshoz lesznek kerettantervek, így a szülők azt sem tudhatják, hogy mire számíthatnak a korábbiakhoz képest. Az oldal szerint egyáltalán nem biztos, hogy azt kapják a szülők és a gyerekek, amire jelentkeztek. Ez azért is különösen nehéz helyzet, mert a jelenlegi szabályozás szerint később nem lehet jelentkezni olyan iskolába, amit most nem írnak be a jelentkezési lapra. Március közepén lesz lehetőség a sorrend módosítására, azonban azt nem lehet tudni, hogy akkor több információ birtokában lesznek-e a szülők. Hozzáteszik, kiskaput jelent, ha egy adott iskolába nem jelentkeztek elegen, ezeken a helyeken szívesen fogadják az augusztus végéig máshova felvett „átiratkozókat”.

Az induló osztályok jegyzékében, amely alapján a jelentkezők megjelölik, hova jelentkeznek, nem tesznek különbséget szakgimnázium és technikum között - írják. Az Oktatási Hivatal honlapján nincs frissítve a szakképzés rendszerének leírása, ahogy arról sincs szó, hogy egyáltalán megváltozik. A továbbtanulással kapcsolatos határidők között már nem létező képzési formák szerepelnek, és nincs utalás az új lehetőségekre.

A helyzet várhatóan a rendszer „beállásával” sem fog javulni - véli az oldal. Július elsejétől minden területen szétválik a köznevelés és a szakképzés. Szerintük azt is érdemes megjegyezni szakképzésben egy teljesen új pályaorientációs rendszert építenek ki, melynek szakmai előírásait egyelőre nem ismerjük. Így nehéz elképzelni, hogy a tanulók majd érdemleges tanácsot kaphatnak azzal kapcsolatban, hogy gimnáziumi vagy szakképzési területen ajánlott inkább a továbbtanulni.

Átalakított szakképzés: megjelent az új törvény

Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amely tartalmazza a 2020 szeptemberétől érvényes változásokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.