Az elmúlt napokban rengeteg vélemény, közlemény és nyílt levél jelent meg az új Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban. Sokakban számtalan kérdés merült fel, ezért a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete is úgy döntött, ők is feltesznek párat a NAT-tal kapcsolatban.
A 2016-ban a „kockásinges” tiltakozó hullámot elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai komoly kérdéseket tettek fel az új Nemzeti alaptantervről. A nevelőtestület közleményében arra hivatkozik, hogy kérdezni nem szégyen és a módosított Nemzeti Alaptanterv megjelenése után nekik is rengeteg kérdésük van, melyekre őszinte választ várnak. „Mint sok más iskolában, így mi is azt tanítjuk a gyerekeknek, hogy ha nem értenek valamit, akkor bátran kérdezzenek” – olvasható a közleményben.
Íme a kérdéseik:
- Ha a magyar diákok tanóráinak száma és az otthoni készülés ideje több, mint a Munka Törvénykönyvében megszabott heti munkaidő, akkor a módosítás szerinti 1 órás mérséklés a diákterhek - az ígértnek megfelelő - radikális csökkentésének nevezhető-e?
- Ha azonos óraszámban több tananyag van előírva, mint eddig, akkor az tehercsökkentés-e?
- Az előbbi kettőt figyelembe véve gyermekközpontú NAT-ról beszélhetünk-e?
- Ha megszűnik egy adott iskolatípusban valamelyik tantárgy, akkor az adott szakos kolléga esetében ezt tehercsökkentésnek nevezhetjük-e?
- Ha a pedagógusnak olyat kell tanítania a tantárgyak átstrukturálása miatt, amire nincs képesítése, akkor az vele szemben etikus-e, a tanítás szempontjából szakszerű-e?
- Ha több lexikális, leíró tananyagot ír elő a módosított NAT, akkor az tényleg modern-e?
- Ha pont a természettudományos tantárgyak szorulnak háttérbe, akkor az XXI. századi-e?
- Ha néhányan, a nyilvánosságot kizárva készítik az egyik legfőbb pedagógiai szabályozó dokumentumot, akkor az konszenzuson alapulónak tekinthető-e?
- Ha a diákokat nem kell kritikus gondolkodásra, véleményalkotásra nevelni, akkor az egy demokráciában elfogadható-e?
- Ha a középiskolás korosztály nagyobbik részére nem is vonatkozik az új alaptanterv, akkor az nemzeti-e?
- Ha olyan tartalmak kerülnek bele, melyekkel kapcsolatban nincs egyetértés, viszont alkalmas arra, hogy sokadszorra is egymásnak ugrassza a szétszabdalt társadalom különböző csoportjait (és ezzel elvonja a figyelmet a NAT valódi pedagógiai problémáiról), akkor szintén az a kérdés, hogy nemzeti-e?
- Ha egy szabályozás megnyomorítja, maradék kedvüket is elveszi azoknak, akikre vonatkozik, akkor humánus-e?
- Ha ez az a NAT, amit a 2016-os (!) nyílt levelünk óta ígérnek, akkor elégedettek lehetünk-e?
- Ha mindez nekünk adófizetőknek milliárdos összegbe került, akkor megérte-e?
- Végezetül ettől a törvénytől a magyar közoktatás színvonala jobb lesz-e?
Közleményükben arra kérnek mindenkit, hogy ezekre őszintén feleljen. A válaszokat ugyanis szerintük saját gyerekeik, unokáik, tanítványaik szemébe nézve kell elmondaniuk.
Minden az új alaptantervről, iskolai kamerák és törvénymódosítás: a hét hírei
Ez a hét kifejezetten az új Nemzeti alaptanterv körüljárásának és véleményezésének hete volt, emellett azonban számos fontos oktatási hír látott napvilágot: mint például a beérkezett az összes kérelem (majd tízezer) az iskolakezdés alóli felmentések miatt, megjelent az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete, kiderült, hogy elképzelhető, hogy iskolákban elhelyezett kamerákkal védekeznének az iskolai erőszak ellen, de a felsőoktatási törvénymódosítás szüksége is felmerült.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
