A 2016-ban a „kockásinges” tiltakozó hullámot elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai komoly kérdéseket tettek fel az új Nemzeti alaptantervről. A nevelőtestület közleményében arra hivatkozik, hogy kérdezni nem szégyen és a módosított Nemzeti Alaptanterv megjelenése után nekik is rengeteg kérdésük van, melyekre őszinte választ várnak. „Mint sok más iskolában, így mi is azt tanítjuk a gyerekeknek, hogy ha nem értenek valamit, akkor bátran kérdezzenek” – olvasható a közleményben.
Íme a kérdéseik:
- Ha a magyar diákok tanóráinak száma és az otthoni készülés ideje több, mint a Munka Törvénykönyvében megszabott heti munkaidő, akkor a módosítás szerinti 1 órás mérséklés a diákterhek - az ígértnek megfelelő - radikális csökkentésének nevezhető-e?
- Ha azonos óraszámban több tananyag van előírva, mint eddig, akkor az tehercsökkentés-e?
- Az előbbi kettőt figyelembe véve gyermekközpontú NAT-ról beszélhetünk-e?
- Ha megszűnik egy adott iskolatípusban valamelyik tantárgy, akkor az adott szakos kolléga esetében ezt tehercsökkentésnek nevezhetjük-e?
- Ha a pedagógusnak olyat kell tanítania a tantárgyak átstrukturálása miatt, amire nincs képesítése, akkor az vele szemben etikus-e, a tanítás szempontjából szakszerű-e?
- Ha több lexikális, leíró tananyagot ír elő a módosított NAT, akkor az tényleg modern-e?
- Ha pont a természettudományos tantárgyak szorulnak háttérbe, akkor az XXI. századi-e?
- Ha néhányan, a nyilvánosságot kizárva készítik az egyik legfőbb pedagógiai szabályozó dokumentumot, akkor az konszenzuson alapulónak tekinthető-e?
- Ha a diákokat nem kell kritikus gondolkodásra, véleményalkotásra nevelni, akkor az egy demokráciában elfogadható-e?
- Ha a középiskolás korosztály nagyobbik részére nem is vonatkozik az új alaptanterv, akkor az nemzeti-e?
- Ha olyan tartalmak kerülnek bele, melyekkel kapcsolatban nincs egyetértés, viszont alkalmas arra, hogy sokadszorra is egymásnak ugrassza a szétszabdalt társadalom különböző csoportjait (és ezzel elvonja a figyelmet a NAT valódi pedagógiai problémáiról), akkor szintén az a kérdés, hogy nemzeti-e?
- Ha egy szabályozás megnyomorítja, maradék kedvüket is elveszi azoknak, akikre vonatkozik, akkor humánus-e?
- Ha ez az a NAT, amit a 2016-os (!) nyílt levelünk óta ígérnek, akkor elégedettek lehetünk-e?
- Ha mindez nekünk adófizetőknek milliárdos összegbe került, akkor megérte-e?
- Végezetül ettől a törvénytől a magyar közoktatás színvonala jobb lesz-e?
Közleményükben arra kérnek mindenkit, hogy ezekre őszintén feleljen. A válaszokat ugyanis szerintük saját gyerekeik, unokáik, tanítványaik szemébe nézve kell elmondaniuk.
Ez a hét kifejezetten az új Nemzeti alaptanterv körüljárásának és véleményezésének hete volt, emellett azonban számos fontos oktatási hír látott napvilágot: mint például a beérkezett az összes kérelem (majd tízezer) az iskolakezdés alóli felmentések miatt, megjelent az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete, kiderült, hogy elképzelhető, hogy iskolákban elhelyezett kamerákkal védekeznének az iskolai erőszak ellen, de a felsőoktatási törvénymódosítás szüksége is felmerült.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
