Egy pécsi gimnázium tantestületileg tiltakozik az új NAT ellen

A Pécsi Janus Pannonius Gimnázium magyar nyelv és irodalom tanári munkaközössége az első tantestületi közösség, amely testületileg adott ki tiltakozó nyílt levelet az új NAT ellen.

  • Eduline

Úgy érzik, eljött az ideje annak, amikor már nem hallgathatnak tovább, amikor cselekedni már erkölcsi kötelességük.

„Úgy gondoljuk, nem lehetünk kiszolgálói annak a NAT-nak, mely egyeztetés, érdemi vita nélkül, tartalmát és szerzőit a szakma előtt titokban tartva született. Ebben az országban a mi felelősségünk sem kisebb, mint a politikusoké. Nem kívánunk végrehajtói lenni a politika és az ideológia által vezérelt oktatáspolitikának, amely még tovább ront a közoktatás helyzetén” – áll a munkaközösség Facebookon közzétett nyílt levelében.

A levélben leírják azt is, milyen konkrét problémáik vannak a NAT-tal. Többek között, hogy csökkenti az óraszámokat, mégis tovább növeli a tananyagot, lexikális ismeretek sokaságát írja elő kompetenciafejlesztés helyett, nem vesz tudomást a különböző iskolatípusok sajátosságairól, az ott tanulók igényeiről, lehetetlenné teszi a differenciálást, tehetséggondozást és felzárkóztatást, nem vesz tudomást a megváltozott olvasási szokásokról, a diákok érdeklődéséről, a megváltozott világról.

Tanárként is sérti őket az új alaptanterv, mert úgy látják, az „szolgává alacsonyítja az önállóság és a választás lehetőségétől megfosztott kollégákat”.

A magyartanárok kezdeményezéséhez az iskolán belül később csatlakoztak még a művészeti tárgyakat oktató tanárok, akik szerint az új NAT bevezetése után „rendkívül kevés idő jut majd a képzőművészetek és a zene megismertetésére, megszerettetésére, kreatív személyiségek nevelésére”.

Új NAT: a minisztérium elárulta, kik taníthatják majd az összevont természetismeret tárgyat

Az új NAT lehetőséget ad egy új tantárgy, az összevont természetismeret bevezetésére, de ilyen szakos tanárokat egyelőre nem képeznek az egyetemek. A minisztérium elárulta, kik taníthatják majd - írja a hvg.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.