Egy pécsi gimnázium tantestületileg tiltakozik az új NAT ellen

A Pécsi Janus Pannonius Gimnázium magyar nyelv és irodalom tanári munkaközössége az első tantestületi közösség, amely testületileg adott ki tiltakozó nyílt levelet az új NAT ellen.

  • Eduline

Úgy érzik, eljött az ideje annak, amikor már nem hallgathatnak tovább, amikor cselekedni már erkölcsi kötelességük.

„Úgy gondoljuk, nem lehetünk kiszolgálói annak a NAT-nak, mely egyeztetés, érdemi vita nélkül, tartalmát és szerzőit a szakma előtt titokban tartva született. Ebben az országban a mi felelősségünk sem kisebb, mint a politikusoké. Nem kívánunk végrehajtói lenni a politika és az ideológia által vezérelt oktatáspolitikának, amely még tovább ront a közoktatás helyzetén” – áll a munkaközösség Facebookon közzétett nyílt levelében.

A levélben leírják azt is, milyen konkrét problémáik vannak a NAT-tal. Többek között, hogy csökkenti az óraszámokat, mégis tovább növeli a tananyagot, lexikális ismeretek sokaságát írja elő kompetenciafejlesztés helyett, nem vesz tudomást a különböző iskolatípusok sajátosságairól, az ott tanulók igényeiről, lehetetlenné teszi a differenciálást, tehetséggondozást és felzárkóztatást, nem vesz tudomást a megváltozott olvasási szokásokról, a diákok érdeklődéséről, a megváltozott világról.

Tanárként is sérti őket az új alaptanterv, mert úgy látják, az „szolgává alacsonyítja az önállóság és a választás lehetőségétől megfosztott kollégákat”.

A magyartanárok kezdeményezéséhez az iskolán belül később csatlakoztak még a művészeti tárgyakat oktató tanárok, akik szerint az új NAT bevezetése után „rendkívül kevés idő jut majd a képzőművészetek és a zene megismertetésére, megszerettetésére, kreatív személyiségek nevelésére”.

Új NAT: a minisztérium elárulta, kik taníthatják majd az összevont természetismeret tárgyat

Az új NAT lehetőséget ad egy új tantárgy, az összevont természetismeret bevezetésére, de ilyen szakos tanárokat egyelőre nem képeznek az egyetemek. A minisztérium elárulta, kik taníthatják majd - írja a hvg.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.